Arra a hírre, hogy az OPEC gyakorlatilag képtelen gyorsan növelni kitermelését, tegnap ismét emelkedtek a jegyzésárak, és átlépték a 44 dolláros szintet. Két héttel ezelőtt még 36 dollár 16 centet fizettek a szabadpiacokon egy hordó (159 liter) nyersolajért. Az ár augusztus harmadikáig fokozatosan kúszott feljebb, csaknem elérte a negyven dollárt, majd hirtelen megugrott, s tegnap már 44 dollár fölötti üzleteket kötöttek az irányadó amerikai és távol-keleti tőzsdéken. A hirtelen drágulásnak az volt az oka, hogy az OPEC vezetője bejelentette: a szövetség tagországai vészhelyzetben képtelenek lennének gyorsan megnövelni termelésüket, így a közel-keleti helyzet újbóli elmérgesedése vagy a világ termelésének egy százalékát adó Jukosz olajvállalat esetleges leállása esetén nem fogják tudni pótolni a kiesést. Ez a tény még úgy is aggasztja a kereskedőket, hogy az olajkínálat jelenleg bőséges a világpiacokon.
A 44 dollár feletti ár történelmi csúcsot jelent, az Egyesült Államokban utoljára 21 évvel ezelőtt jegyezték ilyen drágán az olajat. Az energiahordozó ára komoly hatást gyakorol az egyéb árakra, az inflációs hatás miatt az Európai Központi Bank is aggódik. A távirati iroda beszámolója szerint az eurózóna pénzromlási üteme máris átlépte a kétszázalékos szintet, ami meghaladja az árstabilitás határának tartott ütemet. A tartósan magas olajár – márpedig az Ecostat elemzői nem számítanak árcsökkenésre – természetesen a magyar gazdaságot is nehéz helyzetbe hozza: szakértői számítások szerint a drága üzemanyag a közvetlen áremelkedéseken keresztül idén akár kéttized százalékponttal is megnövelheti a hazai inflációt, a közvetett árfelhajtó hatás révén pedig jövőre a pénzromlás üteme akár négytized százalékponttal is gyorsulhat.
Az orosz kormány 1,26 milliárd dollárért kínálja eladásra a Lukoil olajtársaságban lévő, összesen 7,59 százalékos részvénycsomagját, amelyet a távirati iroda közlése szerint valószínűleg az amerikai ConocoPhillips vehet meg.
origo.hu
QR-kódos csalás terjed parkolóautomatáknál
