Leghamarabb a tervek szerint szeptember közepén adnak át új autópálya-szakaszokat: 2002 óta ezek lesznek az első gyorsforgalmi utak – 42 kilométer hosszúságban –, amelyek megépítéséről a Medgyessy-kormány döntött. Választási blöffnek bizonyult a nyolcszáz kilométer hosszú autópálya megépítése a 2002 és 2006 közötti időszakban annak ellenére, hogy ez szerepelt a kormányon lévők választási programjában, maga Medgyessy Péter miniszterelnök is megígérte ezt az országnak. A ciklus végéig 800 helyett kedvező esetben is összességében 207 kilométer hosszú autópályát adnak át. Jelenleg 221 kilométer hosszú gyorsforgalmi út áll építés alatt, ebből a 14 kilométeres M7-es szakaszt Zamárdi és Balatonszárszó között 2006 novemberében nyitják meg a forgalom előtt. A Nemzeti Autópálya (NA) Rt.-vel szerződést kötött kivitelezőknek ugyancsak igyekezniük kell Ordacsehi és Balatonszentgyörgy között, valamint a nyíregyházi és a debreceni elkerülő út építésével, hiszen ezeket a szakaszokat 2006. április 30-ig kell átadniuk. Ebben a választási ciklusban – ha minden a terv szerint halad – megépülnek a dél-balatoni, illetve a határ menti M7-es és M70-es szakaszok, az M5-ös Kiskunfélegyháza és Szeged, valamint az M0-s az M5-ös autópálya és a 4. számú főút között, tovább épül az M3-as és az M35-ös.
Ismert: a Medgyessy-kormány adta át az autópályákat Füzesabony és Polgár, valamint Emőd és Nyékládháza között, az M9-es autóút első szakaszát, továbbá a szekszárdi Duna-hidat. Ezek építéséről azonban még az Orbán-kabinet döntött, a munkákat azonban 2002 végén, illetve 2003-ban fejezték be. A Fidesz 2002-es választási kampányában – mint ismert – hatszáz kilométer hosszú új autópálya szerepelt, ami szerint az akkor meglevő gyorsforgalmi utak az országhatárig épültek volna. Szakemberek szerint – a hazai építési kapacitásokat és az ország gazdasági helyzetét figyelembe véve – 600 kilométert is nehéz négy év alatt megépíteni, valamint átadni Magyarországon. Annyi azonban bizonyos, hogy az előző kormány terveiben folyamatos autópálya-építés szerepelt 2002-ben is, Medgyessyék viszont az új sztrádák építéséhez csak 2003 tavaszán kezdtek hozzá.
A 2002-es választások után nyilvánvaló lett, hogy lehetetlen annyi sztrádát 2006-ig megépíteni, amennyiről a kormányfő korábban említést tett. Az MSZP–SZDSZ-koalíció vezető politikusai és minisztériumi tisztviselők az első időszakban szinte naponta lepték meg újabb és újabb adatokkal a közvéleményt, hogy mennyi sztrádát épít a kormány 2006-ig. A „számháborút” végül is a tavaly decemberben elfogadott autópálya-törvény zárta le, mely szerint 2006 végéig 420 kilométer hosszú új sztrádát kell átadni az országban, ebben az időszakban további 425 kilométer lesz építés, 803 pedig előkészítés alatt. Idén 58 kilométer autópályát adnak át – M3-as, M7-es, M30-as, M70-es szakaszok –, jövőre 44 kilométer, 2006-ban 322 kilométer, 2007-ben pedig 205 kilométer sztráda épül az országban a törvény szerint.
Mint arról lapunk korábban beszámolt, Braun Róbert, a Pénzügyminisztérium egykori helyettes államtitkára az év elején egy nyilvános szereplésen úgy nyilatkozott a nyolcszáz kilométerről, hogy 2002-ben egymást akarták túllicitálni a politikai pártok. A politikus elmondása szerint a tárcákat ellenben úgy tájékoztatták – a választások után –, hogy évente csak 110 kilométert lehet megépíteni, ha minden útépítési kapacitás rendelkezésre áll. Medgyessy Péter, illetve a kormány ekkor úgy foglalt állást, hogy nyolcszáz kilométer autópálya lesz az országban a már meglévő szakaszokkal együtt.
A dunaújvárosi híddal együtt jelenleg négy gyorsforgalmi útszakasz áll közbeszerzési eljárás alatt, ezek közül a legkritikusabb az M35-ös tendere. Mint ismert, a Közbeszerzési Döntőbíróság legutóbb felfüggesztette azt a pályázatot, amit az NA Rt. a Polgár– Görbeháza szakasz megépítésére írt ki, így ebben az esetben a kivitelezési munkálatok az újbóli pályáztatást követően jövőre kezdődhetnek.
origo.hu
Elképesztő, mit mondott a tárgyalásán a karateedző, aki felrúgott egy fiút a szolnoki kalandparkban
