Ősszel feszültséggel teli szüret várható

A szőlő árának várható csökkenése miatt feszültséggel terhes szüretre számít a szőlő- és bortermelők szövetsége. A gondokat szaporítja, hogy romlik az alacsonyabb árkategóriájú borok minősége, és továbbra is terjed a borhamisítás.

Nánási Tamás
2004. 08. 06. 16:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ebben az esztendőben átlépheti a négymillió hektoliteres határt az idei szőlőből készült bor mennyisége – jelentette ki lapunknak Sümegi József, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének elnöke. Tavaly 3,8 millió hektoliter újbor került a pincékbe, ami elsősorban a jelentős fagykároknak volt köszönhető. Az idén várható mennyiség némileg meghaladja az átlagot. A nagyobb termés azonban a szőlő felvásárlási árának csökkenésével jár majd, ami a fehér szőlőknél 10–40 százalékos, a kék szőlőknél pedig 15–25 százalékos visszaesést jelenthet. Mindemellett a szőlőművelés költségei is növekedtek. Elég ha azt nézzük, hogy míg tavaly átlagosan hat permetezés szükségeltetett a hatékony növényvédelemhez, idén a gombabetegségeknek kedvező csapadékos időjárás miatt legalább kilencre van szükség. Mindezek miatt szinte biztosra vehető, hogy feszültségekkel terhes lesz az idei szüret. Az sem kizárt, hogy egyes borvidékeken a szőlő egy részére nem akad majd vevő. A helyzeten sokat javítana, ha 15-20 százalékkal emelkedhetnének a magyar borok évek óta stagnáló árai. Az alapanyag, az energia és a szállítás költségeinek növekedése mindenképpen indokolná ezt. Nem beszélve a jövedéki adó mértékének idei emeléséről, amely közel egymilliárd forintot vett ki az ágazat zsebéből. Ha a piac nem fizeti meg a szőlészek-borászok kiadásait, tovább csökken majd a hazai szőlőültetvények területe, ami két-három esztendő múlva a hazai borok jelentős drágulásához vezethet – állapította meg a szakember.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) most méri fel a pincékben lévő óborkészleteket és a várható szőlőtermés mennyiségét – tudtuk meg Urbán András főtitkártól. A szakmai szervezet e hónap közepén teszi közzé becsléseit. A törkölyfelvásárlással összefüggő gondok továbbra is fennállnak. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivatal közel 40 ezer tonna törköly felvásárlására hirdette meg a lepárlók számára a pályázatát, miközben legalább 70-75 ezer tonna melléktermék keletkezik egy-egy szüret alkalmával. A HNT április óta kéri hiába a kormányt, próbálja meg elérni Brüsszelben, hogy az EU az idén adjon felmentést a törköly összegyűjtésével kapcsolatos rendelkezés alól.
Beigazolódni látszanak a jövedékiadó-emelést bíráló piaci szereplők év elején hangoztatott aggályai: ez év eddigi értékesítési adataiból kiderül, hogy a szeszes italok drágulásával együtt lényegesen megemelkedett az illegális csatornákon keresztül előállított borok mennyisége, miközben a termékek minősége drasztikus romlást mutat. A borhamisítás elharapózása miatt a költségvetést is lényeges bevételkiesés éri. Már a jövedéki adó emeléséről szóló rendelet kihirdetésekor hangsúlyozták a gyártók és a kereskedők, hogy az általuk kifogásolt lépés a termékek minőségi romlásán túl csak a szürke- és feketegazdaság további erősödését fogja eredményezni, pluszbevételt nem hoz a költségvetésnek. Az idei évben elvégzett minőség-ellenőrzési eredmények is ezeket az aggályokat támasztják alá: a legfrissebb kimutatások szerint az olcsóbb árfekvésű borok 43 százaléka nem felel meg a minőségi követelményeknek. Legutóbbi ellenőrzéseik során összesen 210 borászati terméket vizsgáltak meg az Országos Borminősítő Intézet (OBI) szakemberei. A vizsgálat kimutatta, hogy a termékek jelentős része annyi hozzáadott cukrot tartalmaz, ami egyértelműen a hamisítás tényére utal.
Horváth Csaba, a vizsgálatot finanszírozó Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkárhelyettese hangsúlyozta: a teljes magyar borkínálaton belül más arányok valószínűsíthetők, ám a drágább borok között is jelentős százalékban vannak forgalomképtelen termékek. A nem megfelelő minőség miatt most tíz borászati üzemet zártak be a hatóságok – tette hozzá a főtitkárhelyettes. Az egyre terjedő illegális előállítás miatt a borászati cégek arra kérik a borminősítő intézetet és a bor-előállítás felügyeletét ellátó földművelésügyi tárcát, hogy mielőbb szigorítsa meg a már forgalomba hozott borok ellenőrzését. A bortermelő vállalatok bejelentették: amennyiben az OBI nem fokozza az ellenőrzést, úgy az EU megfelelő szerveihez kénytelenek fordulni a kéréssel. A már forgalomba hozott borok ellenőrzésének szigorítását kéri az OBI-tól, illetve a felügyeletet ellátó földművelésügyi tárcától mintegy harminc, a borvidékek kétharmadát reprezentáló borászati cég – tájékoztatta tegnap a távirati irodát az egri hegybíró.
A borhamisítás alapját adó cukor elharapózott feketekereskedelme miatt a vám- és pénzügyőrség, valamint az APEH augusztus elsejétől összehangolt intézkedéssorozatot indított a vámszabályokba ütköző magánimport viszszaszorítására.



Nyomás a multikra. A dinnye-termékbizottság véleménye alapján a Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács fontolgatja, hogy a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordul amiatt, hogy két nagy magyarországi áruházlánc a beszerzési ára alatt értékesíti a görögdinnyét. Információik szerint az Auchan és a Tesco a görögdinnyét 25 forintos akciós áron kínálja a vásárlóknak, s ezzel törvényt sért – jelentette az MTI.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.