Augusztus 8-án és 9-én a B-1B bombázók átrepültek az Északi-sark felett, részben spanyol vadászgépek kíséretében, amelyek jelenleg a Keflavík repülőtérről biztosítják Izland légterének védelmét, írta meg az Origó.

Augusztus 8-án és 9-én a B-1B bombázók átrepültek az Északi-sark felett, részben spanyol vadászgépek kíséretében, amelyek jelenleg a Keflavík repülőtérről biztosítják Izland légterének védelmét, írta meg az Origó.
A három B-1B bombázó norvégiai állomásoztatása 2021 óta az első ilyen jellegű telepítés. Tavaly hasonló típusú gépeket a svédországi Kallax légibázisra vezényeltek.
Az amerikai légierő közleménye szerint a norvégiai tartózkodás ideje alatt a repülőszemélyzet közös gyakorlatokon és műveleteken finomíthatja taktikáját, növelheti rugalmasságát, és erősítheti az együttműködést a szövetségesekkel, ezáltal javítva harci képességeit és készenlétét – írta a The Barents Observer.
Ez a telepítés lehetőséget ad arra, hogy úgy gyakoroljuk a harci módszereinket, ahogyan éles helyzetben is alkalmaznánk – integráltan NATO-szövetségeseinkkel, felkészülten és rugalmasan
– mondta Eric Alvarez alezredes, a 345. bombázószázad parancsnoka.
„A cél a közös tapasztalatszerzés, a bizalom erősítése, a felkészültség növelése és az éberség megőrzése a dinamikus környezetben” – tette hozzá.
A norvég fegyveres erők tájékoztatása szerint az amerikai bombázók az Orlandban állomásozó F–35-ös vadászgépekkel együtt hajtanak végre gyakorlatokat. Az amerikai és a norvég fél sem árult el részleteket a műveletek pontos helyszínéről, de feltételezhető, hogy a repülések az észak-balti térségben zajlanak majd.
A norvégiai telepítés egy hónappal előzi meg Oroszország és szövetségese, Belarusz Zapad–2025 (Nyugat–2025) nevű, nagyszabású stratégiai hadgyakorlatának kezdetét.
A The National Security Journal korábban arról írt, hogy egy Kínával vagy Oroszországgal kialakuló esetleges konfliktusban az amerikai légierő a B-1B Lancer bombázókat várhatóan inkább nagy hatótávolságú „arzenálbombázóként” alkalmazná, nem pedig mélyen behatoló csapásmérőként.
Mivel a típus nem rendelkezik lopakodó kialakítással, és jelentős a hőlenyomata, sebezhető a modern, többrétegű légvédelmi rendszerekkel – például az S–400-as és S–500-as típusokkal –, valamint a fejlett elfogó vadászgépekkel szemben.
A mély behatolással járó kockázatok vállalása helyett a B-1B inkább nagy hatótávolságát és jelentős teherbírását használná ki, hogy biztonságosabb távolságból indítson nagy hatótávolságú precíziós rakétákat, például LRASM-okat. A mély behatolást igénylő feladatokat inkább a lopakodó képességekkel rendelkező platformok, például a B–21 Raider hajtanák végre.
Oroszország jelenleg nagy teljesítményű S–400-as föld-levegő rakétarendszerekkel rendelkezik, és fejlesztés alatt áll egy még erősebb változat, az S–500-as is.
Borítókép: Donald Trump és Vlagyimir Putyin (AFP)
Az adatokat nem támasztották alá.
Moszkva folyamatosan nyomul előre a fronton.
Megdöbbentő állítások fogalmazódtak meg.
Kijev szerint Moszkva lezárná az ukrán kérdést.
Az adatokat nem támasztották alá.
Moszkva folyamatosan nyomul előre a fronton.
Megdöbbentő állítások fogalmazódtak meg.
Kijev szerint Moszkva lezárná az ukrán kérdést.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.