Trump erős figyelmeztetést küldött Putyinnak

Három amerikai B-1B Lancer bombázó érkezett a norvégiai Orland légibázisra, hogy közös hadgyakorlatokon vegyen részt a NATO-szövetségesekkel – alig egy hónappal az orosz–belorusz Nyugat–2025 stratégiai hadgyakorlat előtt. Egy Oroszországgal kirobbanó esetleges konfliktusban az amerikai légierő a B-1B-ket várhatóan inkább nagy hatótávolságú „arzenálbombázóként” alkalmazná, nem pedig mélyen behatoló csapásmérőként.

Donald Trump és Vlagyimir Putyin Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI Forrás: AFP

A három B-1B bombázó norvégiai állomásoztatása 2021 óta az első ilyen jellegű telepítés. Tavaly hasonló típusú gépeket a svédországi Kallax légibázisra vezényeltek.

Az amerikai légierő közleménye szerint a norvégiai tartózkodás ideje alatt a repülőszemélyzet közös gyakorlatokon és műveleteken finomíthatja taktikáját, növelheti rugalmasságát, és erősítheti az együttműködést a szövetségesekkel, ezáltal javítva harci képességeit és készenlétét – írta a The Barents Observer.

Ez a telepítés lehetőséget ad arra, hogy úgy gyakoroljuk a harci módszereinket, ahogyan éles helyzetben is alkalmaznánk – integráltan NATO-szövetségeseinkkel, felkészülten és rugalmasan

– mondta Eric Alvarez alezredes, a 345. bombázószázad parancsnoka.

„A cél a közös tapasztalatszerzés, a bizalom erősítése, a felkészültség növelése és az éberség megőrzése a dinamikus környezetben” – tette hozzá.

Sky high unity ✈️🤝

U.S. B1-B Lancers arrived at Ørland Air Base, NOR, to begin training as part of the new Bomber Task Force. This team-up allows crews to refine tactics, enhance flexibility, and strengthen coordination.
Our Allies stay ready to respond at a moment’s notice. 🫡 pic.twitter.com/mnDJN9kxip

— SHAPE - NATO Allied Command Operations (@SHAPE_NATO) August 11, 2025

A norvég fegyveres erők tájékoztatása szerint az amerikai bombázók az Orlandban állomásozó F–35-ös vadászgépekkel együtt hajtanak végre gyakorlatokat. Az amerikai és a norvég fél sem árult el részleteket a műveletek pontos helyszínéről, de feltételezhető, hogy a repülések az észak-balti térségben zajlanak majd.

A norvégiai telepítés egy hónappal előzi meg Oroszország és szövetségese, Belarusz Zapad–2025 (Nyugat–2025) nevű, nagyszabású stratégiai hadgyakorlatának kezdetét.

B-1B Lancer a modern légvédelemmel szemben 

A The National Security Journal korábban arról írt, hogy egy Kínával vagy Oroszországgal kialakuló esetleges konfliktusban az amerikai légierő a B-1B Lancer bombázókat várhatóan inkább nagy hatótávolságú „arzenálbombázóként” alkalmazná, nem pedig mélyen behatoló csapásmérőként.

Mivel a típus nem rendelkezik lopakodó kialakítással, és jelentős a hőlenyomata, sebezhető a modern, többrétegű légvédelmi rendszerekkel – például az S–400-as és S–500-as típusokkal –, valamint a fejlett elfogó vadászgépekkel szemben.

A mély behatolással járó kockázatok vállalása helyett a B-1B inkább nagy hatótávolságát és jelentős teherbírását használná ki, hogy biztonságosabb távolságból indítson nagy hatótávolságú precíziós rakétákat, például LRASM-okat. A mély behatolást igénylő feladatokat inkább a lopakodó képességekkel rendelkező platformok, például a B–21 Raider hajtanák végre.

Oroszország jelenleg nagy teljesítményű S–400-as föld-levegő rakétarendszerekkel rendelkezik, és fejlesztés alatt áll egy még erősebb változat, az S–500-as is.

Borítókép: Donald Trump és Vlagyimir Putyin (AFP)