Oroszország szerint Trump kinyitotta Pandora szelencéjét

Washington újabb légi hadjárata a Közel-Keleten példátlan nemzetközi feszültséget szított. Miközben Donald Trump Irán atomprogramjának megsemmisítéséről beszél, Oroszország és Teherán súlyos következményekre figyelmeztet, Európában pedig a terrorveszély rémképe körvonalazódik.

Vlagyimir Putyin orosz elnök Forrás: AFP

„Pandora szelencéjét nyitotta ki az Egyesült Államok” – figyelmeztetett Oroszország ENSZ-nagykövete, miután az amerikai légierő B–2-es lopakodó bombázói példátlan precizitással csaptak le Irán három kulcsfontosságú nukleáris létesítményére. A „bunkerromboló” bombákkal végrehajtott akciót Donald Trump amerikai elnök azzal indokolta, hogy „kivettük a bombát a kezükből”, utalva Teherán nukleáris törekvéseire. A térség azonban forr, Moszkvában pedig az iráni külügyminiszter, Abbász Aragcsi és Vlagyimir Putyin egyeztet a lehetséges válaszlépésekről.

Oroszország elítélte az amerikai támadást
Fotó:  AFP

Donald Trump rezsimváltást követel

Az amerikai elnök gyakorlatilag nyíltan követelt rezsimváltást Teheránban. Bejegyzésében azt írta: „Miért ne lenne rezsimváltás?”, majd hozzátette, hogy a jelenlegi iráni vezetés „képtelen újra naggyá tenni Iránt”. Vasárnap esti beszédében pedig úgy fogalmazott: 

Az iráni dúsító létesítmények teljesen és maradéktalanul megsemmisültek. Irán, a Közel-Kelet zsarnoka, most békét kell kössön. Ha nem, a következő csapások sokkal nagyobbak és sokkal könnyebbek lesznek.

Oroszország szerint katasztrófa közeleg

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén Vaszilij Nebenzia orosz ENSZ-nagykövet élesen bírálta az amerikai fellépést. 

Senki sem tudja, milyen új katasztrófákat és szenvedést hoz ez a döntés

– figyelmeztetett. Moszkva egyúttal jelezte, hogy a békés rendezés érdekében közvetítést ajánlott az Egyesült Államoknak, ám Washington – Nebenzia szerint – „egyértelműen nem érdekelt a diplomáciában”. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök az X-oldalán közzétett nyilatkozatában arról írt, hogy az amerikai csapások „visszafelé sültek el”, és szerinte „az urándúsítás és a nukleáris fegyver gyártása most már nyíltan is folytatódni fog”. Úgy véli, a rendszer túlélte a támadást, sőt megerősödött: 

Az irániak összezárnak a vezetés mögött, még azok is, akik korábban közömbösek vagy ellenségesek voltak.

Nő az európai és amerikai félelem a válaszcsapásoktól

A brit kabinet egyes tagjai szerint „naivitás lenne azt hinni, hogy nem lesz válaszlépés”. A védelmi tárca szerint a ciprusi RAF (brit légierő) akrotiri légibázisa a legmagasabb készültségre váltott, és további vadászgépeket telepítettek a térségbe. Jonathan Reynolds brit kereskedelmi miniszter a Sky Newsnak elmondta: 

Nincs olyan hét, hogy ne érnék iráni kibertámadások a brit kritikus infrastruktúrát. Ez már most is súlyos szinten van és valószínűleg fokozódni fog.

Az Egyesült Államokban is nő az aggodalom a belső fenyegetettség miatt. Az FBI fokozott készültségbe helyezte terrorelhárító egységeit, és több kormányzati szerv is célzott figyelmeztetéseket adott ki. J. D. Vance amerikai alelnök szerint „egy új terrorhullám kockázata nagyon is valós”.

Irán válaszlépéseket helyezett kilátásba

Maszúd Pezeskian iráni elnök közölte, hogy az Egyesült Államok „választ fog kapni az agressziójára”. Az ajatollah egyik főtanácsadója pedig egyenesen azt mondta: 

Nem marad helye többé az Egyesült Államok jelenlétének és bázisainak a térségben.

Irán részéről elhangzott, hogy a világkereskedelem szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szoros lezárása is napirenden van, ez a lépés vilgszintű energiasokkot válthatna ki, mivel itt halad át a globális kőolaj-kereskedelem ötöde. Bár az akcióban az Egyesült Királyság nem vett részt, Keir Starmer brit miniszterelnök és Trump amerikai elnök telefonos egyeztetésen sürgették Teheránt, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz. Az E3 csoport (Nagy-Britannia, Franciaország, Németország) közös közleményében szintén felszólította Iránt a tárgyalások újraindítására. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint a Natanzban található létesítmény „teljesen megsemmisült”. A Fordó hegyoldalába épített, mélyen megerősített létesítménnyel kapcsolatban a szervezet vezetője, Rafael Grossi úgy fogalmazott: 

Egyelőre nem tudjuk, mekkora a kár, de nem zárható ki, hogy jelentős.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: AFP)