Írásos választ vár a Fidesz Draskovics Tibor pénzügyminisztertől arra vonatkozóan, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nél (ÁPV) milyen ügyletek alapján, milyen összegű jutalmakat fizettek ki a társaság menedzsmentjének és munkatársainak. – A kormány az ÁPV-ben is bőkezűen ösztönzi a gyors, ám minden szakmai és erkölcsi alap nélküli privatizációt – mondta Szabó István. A fideszes politikus bírálta, hogy – mint arról lapunk beszámolt – tavaly csak rekreációra, azaz a munkatársak pihentetésére 211 millió forintot költött a társaság. Ez azt jelenti – mutatott rá Szabó –, hogy minden dolgozó esetében 905 ezer forintot fordítottak erre a célra. Ez az összeg megegyezik például a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei egyéves átlagkeresettel. A Fidesz tudni szeretné, kinek a jóváhagyásával fizették ki a 211 millió forintot, kik és milyen mértékben, illetve milyen elszámolási formában részesültek a juttatásból. Az ellenzéki párt arra is választ vár Draskovicstól, hogy mi indokolta az ÁPV menedzsmentjének júliustól való 15-30 százalékos béremelését, amelynek eredményeképpen a társaság vezérigazgatójának fizetése – 900 ezer forinttal – 1,6 millió forintról 2,5 millió forintra nőtt. Szabó szerint az intézkedések célja az állami vagyon eladásának felgyorsítása, erre utalnak azok az információk is, hogy a privatizálandó állami vállalatok menedzsmentjénél több tíz millió forintos jutalmat helyeztek kilátásba.
Az ÁPV Rt. megalapozatlannak tartja és visszautasítja a személyi jellegű kiadásaival kapcsolatos utóbbi napokban megjelent állításokat. A közlemény szerint a privatizációs szervezet kétéves teljesítménye, hozzájárulása a költségvetési bevételek növeléséhez semmiképp nem indokolja, hogy munkavállalóit méltatlan támadások érjék. – Az Állami Számvevőszék folyamatosan vizsgálja az ÁPV Rt. tevékenységét, és a társaságnak felügyelőbizottsága is van, amely szintén végezhet ellenőrzést – közölte megkeresésünkre Gulyás Erika kormányszóvivő, hozzátéve: éppen ezért a kormány most ennek nem látja szükségét.
Mikola: Vadprivatizáció. A vadprivatizáció korszakát idéző vagyonátjátszásra készül a kormányzat azzal, hogy az ÁNTSZ 30 laboratóriumát magánkézbe adja – állítja Mikola István, az Orbán-kormány egészségügyi minisztere, a Fidesz egészségügyi egyeztető fórumának vezetője. Szerinte a befektető nevetséges összegért juthat majd hozzá a laborhálózathoz, a milliárdokat érő ingatlanokhoz, eszközökhöz és berendezésekhez. Az ÁNTSZ ingyenes használati jog alapján használja a szóban forgó ingatlanokat. A tervek szerint az ÁNTSZ közbenjár és kezdeményezi az ingatlanok tulajdonosainál, azaz az önkormányza-toknál az ingatlanok használati jogának biztosítását a vevő részére. A vadprivatizáció korszakából ismert az ingyenes használati jog átkonvertálása tulajdonjogra – szögezte le Mikola. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a jelenlegi dolgozókat ugyan átveszi az új szervezet, de a továbbfoglalkoztatásukra nem kell kötelezettséget vállalnia. A volt egészségügyi miniszter szerint a vagyonátjátszáson túl a tervezet veszélyt jelent a piaci viszonyokra is. A jelenleg piacvezető laboratóriumi szolgáltató a magánszektor több mint 80 százalékát ellenőrzi. Az újabb 30 laboratórium megszerzésével monopolhelyzetet teremtene.
Lenkovics a kórházi parkolásról. Felkérte a belügyminisztert Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, hogy kezdeményezze: az önkormányzatok a sürgősségi betegellátást biztosító egészségügyi intézmények közvetlen közelében jelöljenek ki olyan parkolási területet, ahol díjmentesen megállhatnak vagy várakozhatnak a sürgősségi betegszállítást végző magánautósok, s ennek érdekében módosítsák az önkormányzatok a parkolási társaságokkal kötött szerződéseiket. Lenkovics Barnabás azt követően vizsgálta az egészségügyi intézmények előtti parkolást, hogy az egyik klinika előtti fizetőparkolóban kerékbilincset raktak egy család autójára, amíg a szülők gyermeküket bevitték a kórházba. Az ombudsman szerint a betegnek korlátozhatatlan joga, hogy orvosi ellátáshoz jusson. A parkolótársaság viszont kérheti az autóst, hogy igazolja: az egészségügyi intézményt veszélyhelyzet elhárítása érdekében kereste fel. A parkolótársaság bizonyíthatja, hogy a szükséghelyzet valójában nem állt fenn, és a parkolóhelyet igénybe vevő jogosulatlanul hivatkozik a törvényi szabályozásra.