Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke szerint jó irányba halad az autonómiatörekvés, csupán a folyamatot kell felgyorsítani. Az önrendelkezés kivívása céljából tavaly alakult ernyőszervezet nemrég terjesztette a román parlament elé az erdélyi magyarok, illetve a romániai nemzeti közösségek személyi elvű autonómiájára vonatkozó törvénytervezeteit, amelyeket ősszel vitatnak meg. Noha a Székely Nemzeti Tanácsnak a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó statútumát elvetette a bukaresti képviselőház, Szilágyi úgy véli, a „kivesézett” dokumentum révén olyan párbeszéd indult a román politikai elittel, beleértve a médiát, amely kedvezőbb hangulatot teremt az ügy számára. „Örvendetes, hogy az anyaország részéről Orbán Viktor messzemenő támogatásáról biztosította az erdélyi magyarokat az autonómiatörekvés megvalósításáért vívott harcban. Fontos, hogy kedvező nemzetközi feltételeket teremtsünk az autonómiaformák megvalósításához, hiszen szándékaink iránt az európai közösség nagy érdeklődést mutat” – nyilatkozta lapunknak a független parlamenti képviselő. Szilágyi abban látja a székelyföldi területi autonómia kivívásának egyik módját, hogy az ottani önkormányzatok referendumot írnak ki a kérdésről. Az EMNT alelnökének felvetése kapcsán egyébként Mircea Dusa Hargita megyei prefektus máris leszögezte: a román alkotmányba ütközne, ha az önkormányzatok népszavazást szerveznének az ügyben, és egy hasonló kezdeményezést azonnal megtámadna a bíróságon.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) az erdélyi autonómia kiépítését a regionalizmus elmélyítése, ezen belül pedig a nemzeti kisebbségek védelmének megfelelő szavatolása révén látja megvalósíthatónak. Székely Ervin képviselő a Magyar Nemzetnek kifejtette, tisztázni kellene az autonómia tartalmát, mivel úgy tapasztalja, hogy a különböző statútumok eltérő tartalmat takarnak, és különböző elvárásokat fogalmaznak meg az autonómia kapcsán. „A székelyföldi autonómiatervezetre vonatkozó koncepció egyfajta etnikai szupremációt próbál megfogalmazni, és kizárólag egy etnikum kezébe kívánja adni a közigazgatást. Ennél reálisabbnak látom a regionalizmusról szóló elképzelést, amely inkább összhangban van az európai uniós normákkal, valamint a román hatalom és közvélemény tűrésszintjével” – hangsúlyozta az RMDSZ politikusa. Hasonlóképpen vélekedik Tempfli József római katolikus megyés püspök is, aki egyértelműen az RMDSZ stratégiájára, vagyis a türelmes, kiváró autonómiatörekvésre voksol. A nagyváradi egyházfő saját példájával illusztrálta, hogy az önrendelkezés kivívása során nem szabad „hergelni” a románokat. A katolikus egyház ugyanis nyolcévi pereskedés után szerezte vissza az államtól a váradi Püspöki Palotát, amelyet Tempfli szerint „erőltetett menetben” ma sem vehetne birtokba.
Pap Géza református püspök szerint nemcsak a román demokráciának, hanem az erdélyi magyarságnak is fel kell nőnie az autonómia gondolatának elfogadásához. Az Erdélyi Református Egyházkerület vezetője a közösség megosztottságát tapasztalva a magyarságtól félti az önrendelkezés megvalósítását. Pap Géza szerint az autonómia iránti igény a többség és a kisebbség megoldatlan viszonyában gyökerezik. A püspök a közösségi autonómia szerves részének tartja a területit is, amelynek igénye azért megalapozott, mert a kommunizmus idején, egészen 1968-ig létezett a Magyar Autonóm Tartomány Romániában. „Ha még a kommunizmusban is lehetséges volt, akkor miért kellene félni az autonómiától most, a demokráciában?” – tette fel a kérdést a református egyházfő.
Válasz a vádakra. Adrian Nastase miniszterelnök úr figyelmét elkerülte, hogy nincs kampány Magyarországon – reagált Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője a román kormányfő minapi, Orbán Viktort kampányolással vádoló megjegyzésére. Hozzátette, Romániában ősszel választások lesznek, s úgy tűnik, Nastase így akarja pártjának begyűjteni a magyarellenes szavazatokat. Elmondta, a Fidesz szerint az erdélyi magyaroknak sem jár kevesebb, mint Európa bármely kisebbségének, mivel a kontinens számos országában működik területi autonómia, jogos ez az igény. (S. L. S.)
