Habár minden törvényi feltétel összegyűlt a határon túli magyarok kettős állampolgárságához szükséges népszavazás megtartásához, szinte biztos, hogy idén nem lehet megtartani a referendumot. Az időhúzást egyrészt az okozhatja, hogy a hétfői parlamenti határozat kihirdetése után nyolc napon belül bárki megtámadhatja az Alkotmánybíróságon (Ab) a kezdeményezést, ebben az esetben pedig meg kell várni a testület döntését, ami több hónapot is jelenthet. Korábban már szintén hónapokat kellett várni az aláírásgyűjtés megkezdésére, mivel a referendum hitelesített kérdőíve ellen egy magánszemély kifogást nyújtott be az Ab-n.
A jogorvoslati idő letelte után Mádl Ferenc államfőnek 15 napja van arra, hogy 90 napon belüli időpontra kiírja az ügydöntő népszavazást. Sándorfi György jogász szerint nem okoz gondot, hogy november 14-én és 28-án két választókerületben időközi választásokat tartsanak, mivel a törvények lehetőséget adnak arra is, hogy azt egy napon lehessen megtartani a népszavazással. A Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett referendum akkor is érvényes, ha a választók negyede plusz egy fő azonos módon voksol. Ha az akció sikerrel jár, a parlamentnek kötelező módon törvényt kell alkotnia az ügyben.
Az Ab hamarosan dönt a Munkáspárt népszavazási kezdeményezéséről a kórház-privatizáció ügyében, így ha az zöld utat kap, akár egy napon is meg lehet tartani a két referendumot. A napirenden lévő népszavazások ellenére továbbra sem elfogadott a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok szavazati jogáról szóló törvény, amelynek hiánya miatt jelenleg egyik referendum megtartása sem lehetséges.
Markó Béla RMDSZ-elnök egy közvélemény-kutatásra hivatkozva attól tart, hogy sok erdélyi kitelepülne, ha megkapná a magyar állampolgárságot. Hozzátette: ugyanakkor egyetért azzal, hogy az állampolgári státust a határon túli magyarok könnyebben kapják meg, mint a nem magyar nemzetiségűek. A Krónika című erdélyi napilap az Országgyűlés népszavazást elrendelő döntése kapcsán „helyezkedési voksolásnak” nevezte az MSZP támogató szavazását. A kommentár szerint a magyarországi szocialisták Románia közeljövőbeli EU-tagságára számítva voksoltak igennel, amely elvenné a kettős állampolgárság igazi élét.
A Vajdaságban kedvező hírként fogadták az Országgyűlés döntését. A vajdasagma.info internetes újság kommentárjában ugyanakkor megjegyezte: ha a magyar szavazókat nem látják el a döntéshez szükséges valós információkkal, könynyen előfordulhat, hogy elvetik a kettős állampolgárság megadását, akkor pedig a kérdés jó időre lekerülhet a napirendről.
Támogatják-e a kettős állampolgárság kiterjesztését?
Révész Máriusz (Fidesz): A párt arra biztatja szimpatizánsait, hogy menjenek el a referendumra, és szavazzanak igennel.
Herényi Károly (MDF): Támogatják, és mindent megtesznek azért, hogy érvényes és eredményes legyen a referendum. Felhívta a figyelmet arra a törvényjavaslatukra, amely kedvezményes honosítási eljárás keretén belül biztosított volna kettős állampolgárságot a határon túli magyaroknak.
Eörsi Mátyás (SZDSZ): A szabad demokraták nem értenek egyet a határon túl élő magyarok kettős állampolgárságával.
Szabó Zoltán (MSZP): A kettős állampolgárságról feltett kérdés politikai jellegű, amit nem a parlamentben kell megvitatni.
