Elkobzott magyar vagyonok Erdélyben

Törvénytervezetet kíván a bukaresti parlament elé terjeszteni Puskás Bálint szenátor, amellyel a román állam által a magyar és német nemzetiségű magánszemélyektől a második világháború idején elkobzott tetemes vagyon visszaszolgáltatását kívánja elérni. A kárpótlás többek között arra a több ezer erdélyi magyarra vonatkozna, akit az Ellenség Javait Felügyelő és Igazgató Pénztár (CASBI) törvényei alapján fosztottak meg javaiktól.

Az első CASBI-jogszabály még 1942-ben, a Hitlerrel együttműködő Antonescu marsall idején született, és noha akkor még Magyarország nem számított ellenséges államnak, számos romániai – korábban magyar állampolgárságú – magyar is a hatálya alá esett. A legnagyobb tételű vagyonelkobzást 1945-ben hajtották végre, amikor gyárakat, bankokat, kastélyokat, műhelyeket, házakat, földeket, állatokat foglaltak le.
Ha a törvénytervezetet elfogadná a bukaresti parlament, óriási vagyon kerülne vissza romániai magánszemélyekhez. A budapesti pénzügyminisztérium 1952-ben összefoglaló értékelést készített azokról a magyar jogi és magánszemélyek tulajdonát képező, Romániában lévő javakról, amelyek a CASBI-törvények hatálya alá kerültek. Eszerint például csupán a magyar állampolgároktól 3815 lakóházat, 22 ezer kataszteri hold kisbirtokot, és 29 ezer hold, 50 hektárnál nagyobb birtokot sajátítottak ki, amelyek összértéke tízmillió amerikai dollárra rúg. Sokkal nagyobb tételt tesz ki viszont a magyar állam, valamint közületek, intézmények tulajdonát képező ingatlanok, részvények, földterületek értéke, amelyet különféle források több száz millió dollárra becsülnek. Csupán a romániai ipari és kereskedelmi vállalatokban lévő magyar érdekeltségek összege az 1943-as hivatalos nemzeti banki árfolyam alapján megfelel 40 millió dollárnak, ugyanakkor a Román Nemzeti Bank vette át a magyar pénzintézetek érdekeltségeit és ingatlanait, a Magyar Államvasutak által a múlt század negyvenes éveiben Erdélyben végzett beruházási és felújítási munkálatok pedig szintén több tíz millió dollárra rúgnak.
Puskás Bálint szerint a második világháború idején csaknem 50 ezer erdélyi magyar vagyonát kobozták el a CASBI-törvények révén, amelyek értéke meghaladja a 300 millió dollárt. „Noha a CASBI-ügyet jogilag lezárta a román és a magyar fél, az elkobzott értékekből gyakorlatilag semmit nem szolgáltattak viszsza. Kárpótlási törvénnyel kártérítést lehetne kicsikarni a román államtól a magánszemélyek számára, hiszen az elkobzáskor kiállított jegyzőkönyvek bizonyító erejűek. Nehezíti a kárpótlási folyamatot, hogy az elkobzás óta hatvan év telt el” – nyilatkozta lapunknak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátora.