Bácsfi Diána édesapja nem dolgozik a minisztériumban – közölték a Belügyminisztérium sajtóosztályán. Arra a kérdésünkre, hogy korábban foglalkoztatták-e az egykori nemzetbiztonsági tisztet, a tárca munkatársa, felettesei utasítására hivatkozva, csak előbbi válaszát ismételhette meg. Nem tudni, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat korábban őrnagyi rangban szolgáló személyzeti munkatársa jelenleg ismét a titkosszolgálatoknál dolgozik-e, mivel ennek ténye államtitok, a fedett állományú munkatársak felfedése pedig bűncselekmény. Mint ismeretes: a szolgálatok ilyen beosztású munkatársai kinevezésük előtt C típusú nemzetbiztonsági átvilágításon esnek át, amely kiterjed a családi háttér feltérképezésére is. A személyzeti ügyekkel foglalkozó munkatársak irányítják az átvilágításokat, és tesznek javaslatot a szervezet vezetésének a vizsgált személy alkalmasságáról.
Bácsfi Diána egyébként lapunknak csütörtökön úgy nyilatkozott: édesapját 2000-ben egy, „a tűzhöz kevésbé közeli munkakörbe helyezték, de jelenleg is belügyes”.
Tóth András nemzetbiztonsági államtitkár kérdésünkre, hogy indított-e vizsgálatot a Nemzetbiztonsági Hivatal ebben az ügyben, lapunknak elmondta: nem kíván válaszolni a kérdésre, mivel már az is minősített adat, hogy ki dolgozik a szolgálatok részére, ezért bármilyen értelmű válaszával államtitkot sértene. Az államtitkár a szélsőbaloldali és szélsőjobboldali csoportok megfigyeléséről elmondta: a nemzetbiztonsági törvény minden extrém tevékenységet folytató szervezet esetében többféle adatgyűjtésre ad felhatalmazást, amit a szolgálatok alkalmazni szoktak.
Tóth Károly (MSZP), a bizottság alelnöke kérdésünkre úgy vélte: önmagában semmilyen vizsgálatot nem követel, ha valakinek a nagykorú hozzátartozója elítélendően nyilatkozik, a grémiumnak csak akkor lenne szerepe, ha bebizonyosodna, hogy Bácsfi Diánának bármilyen köze volt, illetve van a szolgálatokhoz.
A Magyar Jövő Csoport vezetője, Bácsfi Diána mozgalmi pályafutását a Szabó Albert-féle Magyar Népjóléti Szövetségben kezdte. De nem azért távozott a szervezettől, mert provokátoroknak tartotta volna őket, hanem azért, mert hiányosak voltak hungarista ismereteik. Saját szervezetet alapított, majd 2000-ben a MIÉP észak-pesti ifjúsági szervezetének rendezvényein is felbukkant. Otthagyta szórólapjait, többször beszédet is mondott. Lázár Péter, a MIÉP ifjúsági tagozatának elnöke elmondta: sokan néztek rá rossz szemmel, „fundamentalista, ortodox nyilasnak tartották”. A pártban hamar híre ment provokatív jellegű fellépéseinek. Decemberben kiderült, hogy a tagozat tevékenységéről és Bácsfi fellépéséről NBH-s jelentések készültek. Ezért a kis létszámú ifjúsági szervezetet feloszlatták, vezetőjét eltávolították. Lázár Péter szerint Bácsfit valakik „direkt hagyják szerepelni”, elsődleges célja, hogy a magyar politikai élet mumusává váljon. Kétes múltja van, sok mindenhol megfordult. Véleménye szerint már nem az a kérdés, hogy maga Bácsfi NBH-s vagy sem, hanem hogy milyen szerepet szánnak neki. Lázár Péter szerint Bácsfi vagy eszmeőrült, vagy maga az NBH. A párt ifjúsági tagozata egyébként közleményben hívta fel a fiatalok figyelmét, hogy ne dőljenek be a „műhungarista” provokációnak.
Bácsfi kétes múltjáról egy, a neve elhallgatását kérő volt ifjúsági tag elmondta, nyílt titok volt, hogy mielőtt megjelent náluk, már munkásmozgalmi előélettel is bírt: kis szélsőbaloldali radikális sejtszervezetek kötelékében tűnt fel. Bácsfi egyébként azt állítja: tudomása van róla, hogy az NBH áll a lejáratása mögött, dezinformációs csatornákon keresztül kapcsolatba hozzák személyét a szolgálattal, hogy híveit eltántorítsák, és lejárassák az azonos érzelműek előtt.
Bácsfi Diána szervezetének megalakítása után a Vér és Becsület Kulturális Egyesülettel is kereste az együttműködést, de hamar elváltak útjaik. Bácsfi nyilatkozatai szerint azért, mert neki túl primitív a szkinhedlét, aminek nincs szellemisége, csak egy életérzés. Azonban a Vér és Becsület honlapjának fórumából más derül ki. Anonymus Bácsfi tevékenységét összegezve több általa tett hamis állításra hívta fel a figyelmet, és már a plakátragasztgatási botrány kirobbanása előtt óvta a szervezet tagságát az álhungarista zavarkeltőtől. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom által szervezett Magyar Sziget programjában még szerepelt az előadása, ám végül nem adtak helyet neki, mivel a személyével és mozgalmával kapcsolatos tisztázó jellegű kérdésekre nem adott elfogadható választ. Mint ismeretes, augusztus második hetében a Magyar Szigeten a jobboldali pártok, mozgalmak ifjúsági tagozatainak elnökei kerekasztal-beszélgetésen vettek részt. A meghívottak között volt Szijjártó Péter, a Fidelitas elnöke is, valamint az MDF-es ifjúsági vezető. Újhelyi István (MSZP) nem is hagyta ki az alkalmat, és éppen Bácsfira utalva a nyilvánosság előtt azzal vádolta meg a jobboldali politikusokat – elsősorban Szijjártót –, hogy náci rendezvényt legitimálnak jelenlétükkel. Bácsfi ugyan hivatalosan nem léphetett fel a Magyar Szigeten, és ezt értésére is adták, ennek ellenére aktivistáival megjelent Kismaroson, a tábor kerítését kívülről beplakátolta, a futballpályán előadást is tartott, majd Kismaroson egyenruhás, „karlengetős” felvonulást szervezett a helyiek és a turisták legnagyobb megrökönyödésére.
Tudomásunk szerint többen is telefonos bejelentést tettek a rendőrségen, ám intézkedés nem történt. Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye vezetője pedig rágalmazás miatt feljelentette a szocialista képviselőt. A Magyar Jövő Csoport vezetőjét nem bátortalanította el a kudarc: kisvártatva bejelentette: a szervezet megemlékezést kíván tartani a Terror Háza előtt Szálasi Ferenc hatalomátvételének évfordulója alkalmából. A bejelentés széles körű felháborodást váltott ki, az ügy hatalmas politikai botránnyá dagadt, a közbeszédet eluralta a tiltott jelképekről, a gyűlöletbeszéd büntethetőségének szükségességéről szóló vita. Bácsfi Diána tevékenysége kézzelfogható alapot szolgáltat a radikális szigorításokat követelőknek. Salgó László ígéretet is tett: a rendőrség többé nem bújik a „joghézagok mögé”, és határozottan fellép a szélsőséges csoportok ellen. Ezentúl akár a kismértékben átrajzolt, de felismerhető tiltott önkényuralmi jelképek viselői ellen is fellépnek. Emellett ismét megjelentek a nyilvánosságban olyan hangok, amelyek az ellenzéket, illetve annak emblematikus figuráit alig burkoltan a szélsőségekkel való kollaborálással vádolják.
Folytatás az 5. oldalon >
Folytatás a 4. oldalról >
A Magyar Jövő Csoport vezetőjének üstökösszerű berobbanása a nyilvánosságba azért is különös, mivel saját bevallása szerint 17-18 éves kora óta aktív mozgalmár, ennek ellenére fényes egyetemi, tudományos pályafutást tudhat maga mögött. „Gyermekkorom óta meggyőződéses hungarista és nemzetiszocialista vagyok. Életem értelme, célja, létezésem végső foglalata nem más, mint a Szálasi Ferenc által megalkotott nagy világeszme, a hungarizmus” – összegezte hitvallását a Magyar Demokratának.
A Magyar Narancs oktatási mellékletében (2004. július 29.) így jellemzik: „Neve többek között az ELTE tudományos diákéletének szereplői számára ismerős lehet.” De nemcsak tanul, hanem tanít is, rendszeresen előadásokat tartott. Összehasonlító vallástörténész, mítoszkutató. Verseit, tanulmányait korábban több rangos folyóirat, például az Egyháztörténeti Szemle is közölte.
A www.ekultura.hu egyik recenzense így jellemezte első tanulmánykötetének megjelenése alkalmából – mielőtt valódi elkötelezettségére fény derült volna: „Az összehasonlító vallástörténész-mítoszkutató Bácsfi Diánát a József Attila Szabadegyetemen ismertem meg – ő a mítoszokról szóló sorozat előadója; egy rendkívül temperamentumos, szuggesztív előadó, aki könnyedén átadja lelkesedését, a téma iránti szeretetét hallgatóinak. Két, két és fél órákat szünet nélkül beszél végig, lenyűgöző, mi mindent tud. S hozzá »szemtelenül fiatal« (1978-ban született) – de nem csupán kora miatt döbbenetes, hogy ilyen nagy tudás birtokosa. Azt hiszem, ő egy igazi elhivatott ember, és ennél szebbet-jobbat nem is mondhatnék róla. Ezen kis kötet Diána első könyve, esszégyűjtemény, melyben a legkülönfélébb mítoszok, vallások egyes közös elemeire világít rá. Aranykorról és beavatásról ír, olyan »dolgokról«, amikről manapság már szinte mit sem tudunk.”
Bácsfi Diána, az ELTE Bölcsészettudományi Karának köztársasági ösztöndíjas hallgatója, összehasonlító vallástörténész, mítoszkutató nagy reményekre jogosító diák. Saját bevallása szerint soha nem titkolta nézeteit, ám édesapja „meghurcolása” után takarékra állította magát – nyilatkozott egy lapnak. Az idén áprilisban – valamiért – megtört a jég. Június 21-én csoportjával a fővárosban, a Nagykörúton Szálasi-portrékkal ragasztgatta tele a hirdetőoszlopokat. A Népszabadság június 23-án számolt be az eseményről. Ezt követően Bácsfi Diánából pillanatok alatt médiasztár lett. A Magyar Demokrata július 22-én tényfeltáró írást közölt arról, hogy lánya eszméi miatt kirúgták édesanyját az állásából. Bácsfi Diána nyíltan, sőt örömmel osztja meg Szálasi iránti elkötelezettségét az olvasókkal. A Magyar Narancs a következő héten mutatja be a nyilvánosságnak: július 29-i számában terjedelmes, baráti hangulatú interjút közöl vele. A 168 Óra augusztus 5-i számában a Bácsfiék összejövetelén szerzett tapasztalatokról szóló riport olvasható. Ekkorra már az egész világ tudja, hogy a hungaristák ismét mozgolódnak Magyarországon. Ezután következik a Magyar Sziget-botrány, Újhelyi nácizó nyilatkozata, majd a Terror Háza elé tervezett megemlékezés miatti felháborodás.
A Magyar Jövő Csoport egyébként pár tíz tagot számlál, és szimpatizánsaik száma is legfeljebb nyolcvan. Eddig.
Szélsőségesek: megint jönnek?
1993 és 1999 között a hungarizmus egyik legismertebb magyarországi „vezére”, Szabó Albert politikai szereplését a kezdetektől érdeklődéssel figyelte a közvélemény, mivel majd minden megnyilvánulása magában hordozta a jogi szankció lehetőségét. Az általa létrehozott Világnemzeti Népuralmista Párt, majd a Magyar Népjóléti Szövetség valószínűleg a külföldről érkező támogatások érdekében igyekezett rendszeres közszereplést vállalni – olvasható a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) évkönyvének 2003-as kiadásában. A Horn-érában gombamód szaporodtak a szélsőséges csoportok, a nemzetközi sajtó figyelmét is felkeltve.
1987. június 27-én ment ki Szabó Ausztráliába, ahonnan 1993 márciusában tért vissza Magyarországra.
1993. június 21-én megalakította a Világnemzeti Népuralmista Pártot (VNP).
1993. október 11-én a VNP-t a Fővárosi Bíróság bejegyezte a társadalmi szervezetek nyilvántartásába.
1994. január 18.: Szabó pártja nyilas jelképekkel és idézetekkel dekorált helyiségben 30-40 fős hallgatóság előtt beszélt, az eseményen jó néhány újságíró volt jelen. Ekkor már csak néhány hónap volt a választásokig.
1994. május 16.: A Fővárosi Bíróság feloszlatja a Szabó Albert vezette VNP-t.
1994. szeptember 20-án megalakult Budapesten a Magyar Népjóléti Szövetség (MNSZ). A szélsőjobboldali csoport nyíltan vállalja a Szálasi-féle hungarizmust. A párt vezetője, Szabó Albert képviselő-jelöltséget tudott szerezni.
1994. október 5.: A Moszkva téren nyílt lakossági fórumot tart Szabó Albert.
1996. június 4.: Az MNSZ Trianon-megemlékezése felvonulással.
1996. október 23.: A párt demonstrációt tart a Szabadság téren mintegy 300 fő jelenlétében. Az ott elhangzott beszéde miatt Szabó Albertet beperelték, de végül csak 1999-ben ítélték el egy év börtönre, amit három évre felfüggesztettek. Az Orbán-kormány hatalomra kerülése után távozott az országból, Ausztráliába, egyes források szerint Izraelbe.
1997. március 15.: Az MNSZ a Március 15-e térre vonul megerősített rendőri kísérettel.
1997. október 25.: Az MNSZ ’56-ra emlékezik 150 fő jelenlétében.
1999. február 13-án a kitörés napjára emlékeztek. A Viking klubban szervezett esti koncertet szétverte a rendőrség. Az Orbán-kormány alatt ezután már nem történtek számottevő becsület napi megmozdulások.
2003: Az NBH tavalyi évkönyve szerint a 2002-es állapotokhoz képest „változások történtek” a magyarországi szélsőséges csoportok tevékenységében, megjelenésében. „A hivatal műveleti munkája során nyert információk egy megújuló, aktivizálódó szélsőség létére mutatnak” – írják.
2004. április: Bejegyzik a Magyar Jövő Csoportot.
Ritka pszichiátriai tünet. Részlet Bácsfi Diána egyik korábbi interjújából: „Gyerektestbe bújtatott felnőtt voltam, nem voltam gyerek. Később megállapították a pszichológusok, hogy egy nagyon ritka pszichiátriai tünetben szenvedek: az elmém, az agyam biológiailag mindig évekkel fejlettebb, mint a koromnak megfelelő lenne. Egyfajta túlpörgött, túlfeszített agy, és anatómiailag is több agytekervényem van. Sajnos szó szerint túl van fejlődve az agyam. Ez nagyon ritka tünet, és ezek azok a figurák, akiket vagy zseninek, vagy őrültnek szoktak becézni. Hát engem is hívtak már mindkettőnek” (www.sarok.hu).
