Samil Baszajev terroristái a túszejtők

Feszülten, a tárgyalások jegyében telt a beszlani túszdráma második napja. A törökországi látogatását elhalasztó Vlagyimir Putyin minden szempontból borzalmasnak nevezte a terrorakciót, leszögezve, hogy „a túszok kiszabadításán munkálkodó erők minden cselekedete az életmentést szolgálja majd”. Az elemzők eközben azt latolgatják, hogy az elnökségének legnagyobb kihívása előtt álló Putyin döntése jelentős mértékben meghatározhatja második ciklusának lefolyását, politikai hátországának stabilitását. Rámutatnak azonban arra is, hogy az egész orosz társadalomnak ki kell állnia a mostani erőpróbát, amely politikai értelemben a megosztására irányul.

Még az első éjszaka mobiltelefonos kapcsolat létesült az iskolában 354 túszt fogva tartó, a hírek szerint kéttucatnyi terroristával. A túszejtők még hajnalban tárgyaltak Leonyid Rosal gyermekorvossal, aki 2002 októberében részt vett a moszkvai Dubrovka színházat elfoglaló csecsen terroristákkal folytatott közvetítésben. Mindamellett délig sem ételt, sem gyógyszert nem engedtek be túszaik számára. Rosal jelezte viszont, hogy a túszok tűrhető állapotban vannak. Ezt állítólag ők maguk, gyerekek és tanárok is megerősítették, amit viszont az operatív stáb cáfolt.
A terroristák elutasították azt a javaslatot, hogy engedjék el foglyaikat, és akkor szabadon elvonulhatnak Csecsenföldre vagy Ingusföldre, közölte eközben az észak-oszétiai belügyminiszter, bejelentve, hogy hét polgári személy vesztette életét az iskola szerdai elfoglalásakor, s egy terrorista is meghalt a épületet őrző rendőrökkel vívott tűzharcban. A támadáskor sikerült megszöknie 15 felső tagozatos diáknak, közülük hárman az iskola elfoglalása után az ablakon ugrottak ki. Tizenkét társuk egy melléképületben húzta meg magát, s később, amikor a rendőrök és a biztonságiak körbevették az épületet, előbújtak rejtekhelyükről.
Rosalon kívül Alekszandr Dzaszohov északoszét, Murat Zjazikov ingus elnököt és Aszlanbek Aszlahanov Kreml-tanácsadót nevezték meg olyan személyként, akivel hajlandóak tárgyalni, némi elmozdulást azonban csak Ruszlan Ausev volt ingus elnök megjelenése hozott, akinek közvetítése nyomán a késő délutáni órákban 31 túsz kiszabadult.
A hatóságok közben kiderítették néhány támadó személyazonosságát, s megpróbálták hozzátartozóikat előkeríteni, és rávenni a családtagokat, hogy beszéljenek a túszejtőkkel, térítsék jobb belátásra terrorista rokonaikat. Az erőfeszítések ellenére gyászos hangulatban várták egész nap a túszdráma fejleményeit az áldozatok rokonai. Az ITAR-TASZSZ szerint több száz hozzátartozó töltötte az éjszakát az iskola környékén ideiglenes szállásokon. A félelmet csak fokozta, hogy sokan párhuzamot vonnak a moszkvai színházfoglalással.
Közben több értesülés látott napvilágot a túszejtő kommandó összetételéről. Az operatív stáb szerint abban csecsenek, ingusok és más oroszországi nemzetiségűek is vannak, míg az Izvesztyija szerint a csapatot az ingusföldi betöréskor megismert Doku Umarov vezeti. A The New York Times pedig úgy értesült, hogy a terroristák a Csecsen Mártírok Rijadusz-Szalihin Felderítő és Diverzáns Zászlóaljához tartoznak, amelyet a legvéresebb csecsen terrorakciókat irányító Samil Baszajev hozott létre. Tavaly az Egyesült Államokban szankciókat rendeltek el a hivatalosan terroristának minősített szervezet ellen: befagyasztották amerikai bankokban lévő számláit, és tagjait kitiltották az országból. Az amerikai külügyminisztérium 2003-as, a nemzetközi terrorizmusról készített beszámolójában az áll, hogy a szervezetben külföldiek, főleg arab mudzsahedek is tevékenykednek, s a zászlóaljat nemzetközi terrorszervezetek, köztük az al-Kaida pénzeli.
Eközben az is izgalomban tartja a közvéleményt, hogy a Szövetségi Biztonsági Szolgálat még egy öngyilkos merénylőt keres Moszkvában, és ketten vannak állítólag a doni Rosztov környékén. Az Izvesztyija azt is tudni véli, hogy a fővárosba további nyolc „sahidka” indult el.

---