Valóság és show

Hétfőn kezdődik a majdani Európai Bizottság tagjelöltjeinek meghallgatása. Az aspiránsok egyenként járulnak majd az illetékes parlamenti bizottságok elé, és némelyikükre, bizony, izzasztó órák várnak. Rocco Buttiglione elintézte magának, hogy nehéz dolga legyen – mondta néhány hete Graham Watson, a liberálisok frakcióvezetője. A bel- és igazságügyi tárca olasz várományosa azzal „húzta ki a gyufát”, hogy még hivatalba lépése előtt olyan kijelentéseket tett, amelyekkel gyakorlatilag lándzsát tört az EU területén kívül felállítandó menekülttáborok mellett. Hasonlóan forró percek várhatnak a dán biztosjelöltre. Mariann Fischer Boel függetlenségét – és így egyben alkalmasságát is – korábbi mezőgazdasági érdekeltségei miatt vonták kétségbe. Nem sokkal azután, hogy José Manuel Durao Barroso elnök nyilvánosságra hozta az EU kormányaként is emlegetett testület névsorát és tárcaelosztását, a dán politikus asszony – aki egyébként a mezőgazdasági tárca várományosa a bizottságban – rögvest a támadások kereszttüzébe került. Várhatóan nem lesz könnyebb dolga a holland Neelie Kroesnak sem (ő a versenypolitikai portfólió kijelölt gazdája). A „Nikkel Neelie”-ként is emlegetett politikusnőt korábbi, közlekedési miniszterként hozott döntései miatt vizsgálják odahaza, és nem kizárt, hogy ez befolyásolja majd a parlamenti meghallgatását is. Amely nem lesz „sétagalopp” Siim Kallas számára sem. Az észt aspiránst korábban azzal vádolták, hogy elsikkasztott tízmillió dollárt. Bár a vádak alól tisztázták, ám megfigyelők szerint elképzelhető, hogy egyéb – jegybankelnökként végrehajtott – ügyletei miatt ugyancsak kaphat kínos kérdéseket. Van-e egyáltalán tétjük a parlamenti meghallgatásoknak? – vetődhet fel a kérdés. Való igaz, hogy az Európai Parlament nem mondhat nemet az egyes biztosokra, csak „csomagban”, azaz „egy az egyben” adhatja jóváhagyását, illetve utasíthatja el a testületet. Ennyiben tehát valóban van tétje a brüsszeli „vizsgáztatásnak”. Arról nem is beszélve, hogy – mint John Palmer, az Európai Politikai Központ vezetője egy ízben kifejtette – most, amikor a „parlamenti politizálás kezd európai szintre nőni”, különös jelentőséggel bírnak a meghallgatások. Az európai színtér szereplőinek nyilatkozatain végigtekintve az a benyomásunk támadhat, hogy nemcsak az egyes biztosokat „izzaszthatják” meg, hanem az egész bizottságot is. Az euroszkeptikus Függetlenség és Demokrácia csoport egyik vezetője például kereken kijelentette, hogy ők nemmel fognak szavazni. Nigel Farage egyebek között a reformok elodázását vetette a Prodi-féle bizottság szemére, és úgy vélte, hogy a helyzet Barroso alatt sem változik majd a kívánt irányban. „A legtöbb esetben a biztosjelöltek hazájukban megbukott politikusok” – tette hozzá. Várhatóan nemmel szavaznak a zöldek és az Egyesült Európai Baloldal képviselői is: míg az előbbiek szerint a testületen belül nincsenek arányban a fenntartható fejlődés hívei és az „üzleti szemléletű emberek”, addig az utóbbiak a bizottság liberális vonzalmát kifogásolták. A megfigyelők többsége azonban nem tartja valószínűnek a képviselői vétót, s így várható, hogy októberben – ha nem is óriási többséggel, de – áldását adja majd az Európai Parlament az új bizottságra.