Vevőre vár az AH?

Egyre több jel mutatja azt, hogy értékesítik az Antenna Hungária Rt. (AH) még állami kézben lévő részvényeit, de egyelőre nem tudni, hogy milyen formában zajlik majd le a privatizáció. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) a kormány döntésére vár; egyes szakértők azt is tudni vélik, hogy már megvan a vevőjelölt.

A privatizációra 2000 tele óta vár a piac, akkor próbálták meg magánosítani a műsorszóró vállalatot, de a tőzsdei hangulat, a befektetési környezet nem kedvezett az értékesítésnek, így elhalasztották a meghirdetett részvénykibocsátást. A 2000. évet lezáró ÁPV Rt. sajtótájékoztatóján Módos Márton, a vagyonkezelő szervezet ügyvezető igazgatója azt nyilatkozta, hogy az akkor kiemelt tranzakciók egy része csak a következő évben zárulhat le.
A sikertelen értékesítést követve az AH elnök-vezérigazgatója, László Géza közölte, hogy a tervezett privatizációval egybekötött tőkeemelés csak mérsékelt sikert aratatott a befektetők körében, az ÁPV Rt. mérlegelte az újabb tőkepiaci tranzakció lehetőségét amellett, hogy minden lehetséges partnerrel tárgyalásokat folytatott – írta az Népszabadság információi alapján a portfolio.hu. László Géza akkor jelezte, hogy több szakmai befektető érdeklődött a AH-beli tulajdonszerzés ügyében. Mindannyian többségi tulajdont igényeltek volna, amelyhez viszont törvényt kellett volna módosítani.
Az elmúlt négy esztendő azzal telt el, hogy az ÁPV Rt. minden évben kijelentette: eladja az AH részvényeit. A befektetők minden pletykára ugrottak, de csak nem érkezett el a privatizáció. A piac lassan már nem reagált semmilyen hírre, a cég részvényeinek ára – a társaság nem túl jó gazdálkodási eredményei hatására – egyre jobban erodálódott. Már csak a VRAM-részesedés és a TETRA-tender okozott árfolyammozgást a társaság részvényárában. A Vodafone-részesedés 20-ról 30 százalékra nőtt, ám később 10 százalékra csökkent. 2001 nyarán az akkor még be nem csődölt francia Vivendi, illetve annak magyarországi leányvállalata közölte, hogy érdeklődnek az AH iránt. Maga Polányi Sándor, a magyar Vivendi vezérigazgatója közölte, hogy részükről az érdeklődés fennáll, és a tulajdonos döntésére várnak. Ha tisztázódnak az ÁPV szándékai, a Vivendi is dönt majd arról, hogy ez mennyire azonos a saját elképzelésükkel. Az ügylet vélhetően a francia Vivendi körüli botrányok és a cég csődje miatt hiúsult meg. Tavaly az ÁPV a Forrás Rt. részére apportként az AH tíz százalékát adta át, de egyúttal együttértékesítési szerződést is kötött a befektetési társasággal. A Forrás és az ÁPV együttes tulajdona 83,740 százalék.
Kérdés, hogy milyen módon privatizálják az AH-t. Két lehetőség van: az egyik a tőzsdei értékesítés, a másik a szakmai befektetőnek egy csomagban történő eladás. Ha egyben értékesítik az AH-részvényeket, akkor a vevőnek felvásárlási ajánlatot kell tennie a kisbefektetők által birtokolt részvényekre is. Ez az ár viszont nem lehet alacsonyabb, mint amit a privatizáció során adott a vevő az AH papírjaiért. Terjed olyan pletyka is a piacon, hogy a magánosítás előtt az AH eladja a Vodafone-csomagot, és a nyereséget osztalékként fizetnék ki. Ez a lehetőség azért vetődhetett fel, mert az állam osztalékként jelentős bevételre tehetne szert, majd a privatizációval újabb forráshoz jutna. Egyes információk szerint a Vodafone tíz százaléka 18 milliárd forin-tot érhet, aminek lezártával 1515 forint osztalékot lehetne kifizetni. Jelenleg az AH tőzsdei árfolyama 3,5 éves csúcson áll. Hogy ki a lehetséges vevő, pontosan nem tudni, de szóba került a Ceske Radiokomunikace, a Portugal Telecomot és a Retevision társaság.