Két év után ismét az újonnan csatlakozott országok konvergenciateljesítményét értékelte tegnap Brüsszelben tartott sajtókonferencián Joaquin Almunia. A volt szocialista országok közül dicséretet csak Észtország, Litvánia, valamint Szlovénia kapott. Hazánk ugyanakkor minden tantárgyból bukásra áll. A bizottság megállapította azt is, hogy az MNB-ről szóló törvény sincs összhangban az uniós jogszabályokkal. Az árstabilitásra vonatkozó uniós elvárást hazánk a 2004 augusztusáig bezárólag értékelt egy évben szintén jelentősen alulmúlta. Almunia kijelentette: a túlzott kormányzati költségvetési hiány miatt Magyarországgal kapcsolatban november elején döntés várható.
*
Kiemelte: a forint sem része az úgynevezett ERM–II-es valutaátváltási mechanizmusnak és Magyarország nem teljesíti az átváltási kulcsra vonatkozó kritériumot. Magyarországon idén augusztusban az átlagos hosszú lejáratú kamatláb 8,1 százalék volt, és így nem teljesíti az erre vonatkozó konvergenciakritériumot, amelynek oka elsősorban az átváltással kapcsolatos megnőtt kockázat és a nagyobb inflációs várakozások. A bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hangsúlyozta az időnként angolul, máskor spanyolul beszélő Almunia, hogy több, gyengén teljesítő országgal egyetemben Magyarország derogációs státusában változás nem következett be. A biztos lapunknak arra a kérdésére, hogy rangsorolná-e hazánk kormányának teljesítményét a többi országokéhoz képest, elmondta, noha nem feladata a besorolás, de annyi biztos, hogy Magyarország nem éppen a legjobban szereplő országok közé tartozik. Brüsszelben aggodalommal szemlélik azt is, hogy az Igazságügyi Minisztérium esetleg felülvizsgálhatja az MNB működését szabályzó törvényt, amely káros hatással lehet a nemzeti bank függetlenségére. A monetáris tanács tagjainak menesztésére felhozott indokok szintén ellentétesek az európai központi bankok rendszerének és az Európai Központi Banknak a törvényeivel. Ugyanakkor, nyilatkozta Becsey Zsolt, az Európai Parlament gazdasági bizottságának tagja lapunknak: a magyar kormány indok nélkül, törvénymódosítással távolította el a monetáris bizottság tagjait, ami ellentétes az EU joganyagával.
Almunia többször is hangsúlyozta, hogy az új tagoknak kötelessége az euróövezethez való csatlakozás, vagyis az nem az ő döntésük függvénye. Ezért igen nagy erőfeszítéseket kell tenniük a feltételek teljesítésére. A brüsszeli értékeléshez teljesen hasonló következtetésre jutott a frankfurti Európai Központi Bank is – jelentette az AFP francia hírügynökség –, amelynek fő közgazdásza, Otmar Issing a rosszul teljesítő országok mellett szintén Észtországot emelte ki, amely „hihetetlen haladást” ért el az euróövezeti csatlakozásához vezető útján. Becsey Zsolt lapunknak hozzátette: a bizottsági jelentés nem foglalkozott az otthoni statisztikai manőverekkel, hanem a tényleges hiányt számolta el Magyarország esetében is, és félő, hogy a magyar eladósodottság szintje a GDP 60 százaléka fölé kerül.
Az euróövezeti tagság
feltételei a következők:
• az államháztartás évi hiánya nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát,
• a bruttó államadósság nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát,
• az infláció legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három, legalacsonyabb inflációjú ország átlagát,
• a hosszú lejáratú kamatráták legfeljebb 2 százalékponttal lehetnek magasabbak a csatlakozáskor a három legalacsonyabb inflációjú ország megfelelő kamatlábai átlagánál.
