Nem jut pénz a lakásmaffia áldozatainak kártalanítására a 2005. évi költségvetésből, a kormány által benyújtott tervezetben nincs ilyen sor – nyilatkozta a Magyar Nemzet kérdésére Devánszkiné Molnár Katalin MSZP-s országgyűlési képviselő, aki a lakásmaffia-tevékenység visszaszorításához szükséges kormányzati intézkedéseket tartalmazó parlamenti határozat júniusi elfogadásáig az ügyben létrehozott albizottság elnöke volt. Úgy véli, ennek ellenére az újjáalakult szocialista–szabad demokrata kormány mindent megtesz majd a határozat végrehajtásáért. – Ez ügyben már egyeztettem a Pénzügyminisztériummal, és a lakásmaffia áldozatainak támogatásával nagy valószínűséggel a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumból, illetve az Esélyegyenlőségi Kormányhivatalból létrehozandó, Göncz Kinga vezette, új tárca foglalkozik a jövőben. A határidős feladatokért természetesen az illetékes minisztériumok felelnek. Még a kormányváltás előtt tárgyaltam Bárándy Péter akkori igazságügy-miniszterrel, aki szerint a határozat alapján megkezdődött a munka, s ez nyilván most is folytatódik. Az igazságszolgáltatás menetén sokat lendíthet, hogy jövő januártól Győrben és Debrecenben is megkezdik működésüket az ítélőtáblák, miközben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az ingatlan-nyilvántartás rendszerének átalakításán dolgozik – fűzte hozzá a képviselő asszony.
– Továbbra is elfogadhatatlan a kormányzat hozzáállása a lakásmaffia-ügyekhez – közölte lapunkkal Török-Szabó Erzsébet, a Sors-Társak Egyesületének elnöke. Emlékeztetett, az augusztusban a Kossuth téren tartott, tíznapos demonstrációjuk idején az akkori miniszterelnökhöz, Medgyessy Péterhez petíciót intéztek, amelyben többek között politika- és korrupciómentes igazságszolgáltatást, a mások kifosztásában közreműködő jogi képviselők felelősségre vonását, az eredeti állapotok visszaállítását, az áldozatoknak kártérítést követeltek. Az egyesület elnöke szerint a lakásmaffia név alatt a politikusok és az újságírók gyakran egybemossák az ilyen jellegű bűncselekményeket attól függetlenül, hogy ki vagy kik, és milyen módon veszik el valakitől az otthonát. – Ez nem jelenti azt, hogy nem kellene foglalkozni azokkal a főként idős, elesett, rászorult, olykor alkoholista áldozatokkal, akiket az érintett bűnözők fenyegetéssel, megfélemlítéssel, zsarolással vesznek rá lakásaik eladására. Ugyanakkor a csaknem egy évtizede működő egyesület elsősorban azokat tömöríti, akiknek ingatlanjait többnyire kölcsönügyletekre hivatkozva, jogászok, ügyvédek, közjegyzők aktív közreműködésével orozták el. A hamis okiratok elkészítését vállaló, álszerződéseket készítő, azokat – az egyik fél tudta nélkül – valódivá alakító „szakemberek” csak a legritkább esetben kerülnek a vádlottak padjára. Tapasztalataink szerint védelmezésükben nem egyszer rendőrök és bírók is szerepet játszanak – állítja Török-Szabó Erzsébet. Hozzátette: nemrégiben több mint száz bíró ellen tettek panaszt Mádl Ferenc köztársasági elnöknél, de nincs illúziójuk. Petíciójukra a még hivatalban lévő Bárándy Péter szeptemberben válaszolt, ám általánosságban elutasító választ kaptak. A főbb indokok: az esetek többsége elavult, a korábban hatályos törvények még nem büntették az ilyen cselekményeket, az ügyvédek, közjegyzők működését, felelősségre vonhatóságát a jelenlegi törvények kellő szigorúsággal szabályozzák, s az Országgyűlés elé nem lehet alkotmányos jogelveket sértő jogszabályokat terjeszteni.
Mindezt az egyesület azért nem tudja elfogadni, mert az általuk nyilvántartott ügyek zömét a feljelentések tömkelege ellenére senki sem vizsgálta ki. Az új igazságügy-miniszter, Petrétei József meghallgatásakor nem tért ki a lakásmaffia elleni intézkedésekre, ugyanakkor az igazságügyi reform folytatásaként a bírósági eljárások elhúzódásának megoldását, a szakértői, illetve a jogtanácsosi törvény elkészítését, valamint az ingatlan-nyilvántartás új szabályozását ígérte. Utóbbinál megjegyezte, ez ügyben az FVM-mel tárgyalásokat kell még folytatni.
Török-Szabó Erzsébet szerint viszont csak mellébeszélnek az illetékesek, s mindezek után nincs más választásuk: jogászaik segítségével beadványt szerkesztenek az Alkotmánybírósághoz, s hogy ügyük minél szélesebb nyilvánosságot kapjon, újabb tiltakozó akciókat szerveznek.
Közben úgy tűnik, nemcsak a civil szervezetek, de az önkormányzatok is úgy érzik, a lakásmaffiák felszámolásához nem elég csupán várni, hogy „odafenn” végrehajtsák az országgyűlési határozatot, valamit a gyakorlatban is lépni kell. „Horváth Csaba (MSZP), a fővárosi II. kerület polgármestere felvette a harcot a lakásmaffia ellen” – jelentették be nemrégiben. – A kerületi polgármesteri hivatalban ingyenes jogi szolgáltatást indítottunk a lakást vásárló, cserélő, többnyire kiszolgáltatott, idős emberek számára. Október elején, az első alkalommal heten jelentek meg felvilágosítást kérve – közölte érdeklődésünkre a polgármester. Elmondta: az önkormányzat által megbízott ügyvéd hetente egyszer ad tanácsot a hozzá fordulóknak, ezen felül a konkrét jogügyletekről, szerződéstervezetekről is véleményt mond, továbbá – külön kérésre – on-line földhivatali hozzáféréssel kontrollálja a tulajdoni lapokat, s ellenőrzi az érintett ügyvédek, közjegyzők kamarai tagságát is. Az internetes költségeket – lehívásonként 25 forint, illetve az okiratokat kinyomtatva 300 forint – az önkormányzat állja. Horváth Csaba hozzátette: felhívással fordult az ország összes polgármesteréhez, hogy kövessék példáját.
Kosztolányi Dénes fideszes országgyűlési képviselő, a lakásmaffia-albizottság volt alelnöke kérdésünkre sajnálatosnak nevezte azt az immáron a szocialisták által is elismert tényt, hogy 2005-ben egy fillért sem fordítanak a lakásmaffia elleni küzdelemre. A fenti kezdeményezést úgy kommentálta, hogy már a kormánypárti vezetésű önkormányzatok is érzik, nem lesz semmi a nagy ígéretekből. – Az ingyenes jogtanácsadók, akárcsak az egykor SZOT-jogsegélyszolgálat mintájára kiötlött „a nép ügyvédei”, nem tudnak valódi segítséget adni – fogalmazott Kosztolányi, aki felhívta a figyelmet a Gyurcsány-kormány programjának 29. oldalán olvasható mondatra: „Törvényt alkotunk az áldozatok jogi segítésére, káraik enyhítésére.” Hogy milyen törvényre, minek, kinek az áldozataira, mekkora károk milyen mértékű enyhítésére gondoltak, egyelőre nem tudni.
Mint arról korábban beszámoltunk, hivatalos adatok szerint a kilencvenes évektől kezdve országosan csaknem 4000 áldozata, sértettje, károsultja van a lakásmaffia jellegű bűncselekményeknek. Az elkövetők felelősségre vonásának számairól jóval kevesebb adat áll rendelkezésre. A közelmúltban egy 1999-ben történt eset kapott nyilvánosságot: a Fővárosi Ítélőtábla július 6-án jogerősen helybenhagyta Budai László tizenöt éves, Gombos György életfogytiglani fegyházbüntetését, akik társaikkal idős, magatehetetlen vagy alkoholista emberektől csalták ki otthonukat és vagyonukat. Az elítéltek két ember haláláért is felelősek. Idén tavasszal egy lakásárverésekre specializálódott bűnhálózatot leplezett le a rendőrség Békéscsabán, míg legutóbb Pécsett számoltak fel egy lakásmaffiát, amelynek működését – hamis iratok, szerződések készítésével – egy ügyvéd is segítette.
Mindazonáltal megállapítható: az ilyen bűncselekményeknek csak töredéke került napvilágra, az áldozatok közül sokakat megfélemlítettek, vagy éppen a nyomozó hatóságok és az igazságszolgáltatás munkájában ingott meg a bizalmuk. Egyelőre úgy tűnik, hogy az illetékesek, akárcsak az idén, a következő évben is egyenlőtlen küzdelmet folytathatnak a lakásmaffiával.
Számon kérhető feladatok. A 2004. június 21-én elsöprő többséggel – 353 igen,
egy nem, tartózkodás nélkül – elfogadott országgyűlési határozat – zömmel az év végén, illetve jövőre lejáró határidővel – feladatokat ad a kormánynak, illetve az egyes tárcáknak. A parlamenti szavazás előtt valamennyi frakció hangsúlyozta mindezek számonkérhetőségét. Így például a jelenleg egységes ingatlan-nyilvántartás kettéválasztása, a kiadott, de jogerőre nem emelkedett határozatok ellenőrizhetősége, a bélyegzők használata, előállítása szigorítási lehetőségeinek vizsgálatát. Továbbá a polgári törvénykönyv, a büntető törvénykönyv, a polgári perrendtartásról, a büntetőeljárásról, a bírósági végrehajtásról és a szabálysértésekről szóló törvények, az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény, a lakástörvény, a társasházi, illetve a lakásszövetkezetekről szóló törvény módosítását is. A dokumentum tartalmazza az ügyvédekre, a közjegyzőkre, a bírósági végrehajtókra és a kamaráik működésére vonatkozó szabályozás esetleges felülvizsgálatát, a jogosultsági körök, hivatalos okiratok ellenőrzési lehetőségének kiszélesítését. Utóbbiak határideje egyébként augusztus 31-én lejárt, s a végrehajtásról mindeddig senki nem tájékoztatta a parlamentet, mint ahogy arról sem, miért nem tartalmazza a jövő évi költségvetés a krízishelyzetbe került családok állami támogatási rendszerét, a vétlen és rászorult kárvallottak számára nyújtandó anyagi segítség fedezetét. Ugyanakkor információnk szerint a kormányzati változás miatt a volt többpárti albizottság tagjai – szóbeli megegyezés alapján – februárig türelmi időt adnak a kormánynak.
