Önkormányzati „sikerszéria” Fehérvárott

Nemrég olvastam, hogy Lamperth Mónika nagyon meg van elégedve az önkormányzatok érdekében kifejtett munkájával, egyenesen sikertörténetnek tartja azt. Én ehhez szakmailag nem tudok hozzászólni, mert nem ezen a területen dolgozom. Az a több mint tízmillió forint azonban, amit a megye és a város polgármestere kapott jutalmul, alátámasztani látszik a fenti állítást.
Nézzük tehát sorjában, mi mindent köszönhetünk a két első embernek. Az utóbbi időben kétezer munkahely jött létre, igaz, négyszer szűnt meg. A város remek pénzügyi helyzetét mutatja, hogy eddig még a tízmillió forintos bevétel után sem kellett iparűzési adót fizetni, most már ezer forint bevételt is megadóztatnak. A legnagyobb lakótelep közepét parlagfű díszíti. (A füvet ugyan rendszeresen nyírják, de a parlagfű ettől csak szaporodik.) Ha autóval közlekedünk, alig győzzük kerülgetni a kátyúkat, csatornafedeleket. A gyönyörű Hiemer-ház sorsa valószínűleg akkor oldódik meg végleg, ha összedől. A város központjában levő ingatlanok ismerősök és barátok kezére kerülnek. Az egykor kiváló futballcsapatnál (a város is tulajdonos) rendőrségi vizsgálat folyik. A város pénzügyeinek fő intézője megbízatást megbízatásra halmoz, el lehet képzelni, milyen alaposan és lelkiismeretesen tudja megoldani számos feladatát. A hivatalokban a leépítések miatt jelentősen nőtt a várakozási idő.
Ezek után elképzelni se merem, milyen az, amikor egy munka nem sikeres.
Tódor Levente
Székesfehérvár