A Fidesz büntetőfeljelentést tett Rácz Jenő egészségügyi miniszter ellen a kórház-privatizáció leállításával kapcsolatban tett kijelentései miatt. Répássy Róbert, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese közölte: megítélésük szerint a tárcavezető bűncselekményt követ el azzal, hogy folytatólagosan hamisan tájékoztatja a közvéleményt olyan, a feladatkörébe tartozó közérdekű adatokról, amelyek döntően befolyásolhatják a választópolgárokat a december 5-i népszavazáson szabad akaratnyilvánításukban. Mint mondta, hamisak Rácz Jenő kijelentései, amelyek szerint a kórház-privatizáció leállításáról szóló december 5-i népszavazás sikere esetén az eddig már magántulajdonba került háziorvosi praxisoknak, patikáknak, fogorvosi rendelőknek, műveseállomásoknak újból állami tulajdonba kell kerülniük visszaállamosítás, illetve viszszavásárlás útján.
A fideszes politikus emlékeztetett, amikor az Alkotmánybíróság (Ab) zöld utat adott a népszavazásnak, azt is megállapította: a feltett kérdés nem utal arra, hogy egy eredményes referendum nyomán a már magánosított szolgáltatásokon változtatni kellene. Ráadásul az Ab több határozatában is rögzítette, nem lehet szerzett jogokat elvenni, így a magántulajdont sem szabad államosítani. Márpedig a népszavazási kérdés is arra vonatkozik, hogy maradjanak-e állami, önkormányzati tulajdonban azok a kórházak, amelyek most is abban vannak.
– Az egészségügyi miniszter tehát tudatosan hamisan tájékoztatja a közvéleményt – értékelt Répássy, aki szerint Rácz Jenőnek ezzel az a nyilvánvaló szándéka, hogy befolyásolja a hét végi voksolás végeredményét. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közérdekű adatokat érintő valótlan tartalmú tájékoztatás tavaly március óta bűncselekménynek minősül és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Répássy idézte a Btk.-t, amely kimondja, aki a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével hamis vagy hamisított közérdekű adatot tesz közzé, az „visszaélés közérdekű adattal” elnevezésű bűncselekményt követ el.
Rácz Jenő erre közölte: nem saját kútfőből merítve tájékoztatja a választókat, hanem az Ab határozatának különvéleményére hivatkozva, amely szerint nem egyértelmű a népszavazásra feltett kérdés és problémákat vethet fel az is, hogy az egészségügyi szolgáltatást jelenleg sem kizárólag önkormányzati, állami tulajdonban lévő intézmények, hanem például egyházi intézmények is nyújtanak, valamint egyes egészségügyi szolgáltatások privatizációja már megtörtént.
– Milyen alapon dönthet a szavazópolgár erről a kérdésről, ha még a megfelelő ismeretekkel bíró alkotmánybíráknak is megoszlik a véleménye? – vetette fel Rácz Jenő.
Félmillió egy szülésért? Selmeczi Gabriella, a Fidesz egészségpolitikusa azt javasolta az embereknek, hogy a december 5-i népszavazáson szavazzanak igennel a kórház-privatizáció leállítására, mivel ellenkező esetben „fizetni kell” majd az egészségügyi ellátásokért. Több mint félmillió forintba kerül egy szülés a magánkórházakban – mondta.
Az egyházak nem aggódnak. Rácz Jenő egészségügyi miniszter szerint amennyiben a kórház-privatizáció kapcsán népszavazásra bocsátott kérdésben az igen szavazatok lesznek többségben, meg kell teremteni azokat a jogi feltételeket, hogy a már privatizált egészségügyi szolgáltatások ismét állami, önkormányzati tulajdonba kerüljenek. A tárcavezető az egyházakkal történt egyeztetése után közölte: az „igen” válasszal az emberek azt is kijelentik, hogy kizárólag önkormányzati és állami tulajdonú egészségügyi intézményben akarnak gyógyulni. A katolikus egyház szerint Rácz Jenő a találkozó után nyilvánosan azt sugallta: az egyházak belátták, hogy nem megfontoltan döntöttek az igen szavazat támogatása mellett. Veres András, a püspöki konferencia titkára visszautasította ezt, és leszögezte: továbbra is az igent javasolják. Szerinte a privatizáció megtiltása biztosítja a megfelelő szintű egészségügyi ellátást a társadalom minden tagjának. A katolikusok és több más egyház képviselői szerint a népszavazás nem érinti az egyházak azon alanyi jogát, hogy egészségügyi intézményeket hozzanak létre és tartsanak fenn. Úgy vélik, ha a sikeres népszavazást követően a törvényhozók nem tudnák eldönteni, finanszírozhatók-e az egyházi intézmények, akkor még mindig fel lehet tenni a kérdést az Alkotmánybíróságnak.
