Az igennel a gazdaság is nyerhet

Pozitívumot hoz a magyar gazdaság számára a kettős állampolgárság esetleges bevezetése – derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakmai számításából. A potenciális munkaerő megjelenése az ország tőkevonzó képességének javítását is eredményezheti, s magával hozhatja a feketegazdaság megszűnését.

Évről évre jelentős, számszerűsíthető pozitívumot hoz a magyar gazdaságnak, ha bevezetik a határon túl élő magyarok számára a kettős állampolgárságot – ismertette a szervezet saját, politikamentes szakmai számításának eredményét Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke elmondta: a kiadások és a bevételek egyenlege már az első évben 34,1 milliárd forint pozitívumot jelenthet az országnak. Az ötödik évben a mérleg 42,3, a tizedik esztendőben 58,6, míg a tizennegyedikben 56,8 milliárdot tehet ki.
Parragh kiemelte: a „külföldi” munkaerőre – ahogy a nemzetközi példák is bizonyítják – a magyar gazdaságnak is szüksége van, hiszen a szakképzettek hiánya fékezi a gazdaság bővülését. Az pedig külön szerencse, hogy hazánkban a munkaerőhiányt nem idegen nyelvű és kultúrájú emberekkel, hanem magyarokkal lehet pótolni.
*
Parragh kiemelte: a magyar munkaerőpiacnak jót fog tenni a kínálat bővülése. Radetzky Jenő, az MKIK alelnöke hozzátette, a kettős állampolgárság bevezetése potenciális munkaerőt jelent, amely egyben az ország tőkevonzó képességét is javíthatja.
Pozitívum lehet, hogy csökkenhet a feketefoglalkoztatás aránya. A jelenleg 70-80 ezer illegálisan és 20 ezer törvényesen munkát vállaló figyelembevételével a határon túli potenciális 250-300 ezer munkavállaló 35-40 százaléka már most is hazánkban dolgozik. Az elkövetkezendő két évben 20-20 ezer család áttelepülése várható. A fiatalabb, nyelveket beszélő munkavállalók egy része vélhetőleg továbbmegy Nyugat-Európába, az idősebbek pedig nem szívesen hagyják el jelenlegi lakóhelyüket. Összességében az elkövetkezendő tizenöt év alatt százezer család áttelepülése várható. A határon túl élők létszámához viszonyítva arányosan a legtöbb áttelepülőre a Vajdaságból és Kárpátaljáról lehet számítani.
Ugyanakkor szinte tényként vehető, hogy a határon túliak között kevés az olyan, aki biztos munkalehetőség hiányában is átjönne. Sokan az ingázást választják majd, legalábbis az első években.
Parragh kritikával illette a magyar politikai elitet, mert mint mondta, a népszavazás gyengén előkészített, a várható hatásokat bemutató számítások nem ismeretesek az állampolgárok előtt. Hozzátette: volt olyan „nemet” preferáló számítás is, amelyben az áttelepülő nyugdíjasok esetében a gyest is beszámították költségként.