Balatonalmádi kiszabadított kőtérképe

Balatonalmádi sok egyéb mellett arról híres, hogy az egykori szőlőhegy beépítésével keletkezett község, majd város következetesen kiáll a Trianonban darabokra szabdalt magyar nemzet egysége mellett. Legújabb megnyilvánulása a jelek szerint rendíthetetlen alapállásnak a képviselő-testület fölhívása, amely arra buzdítja a nyolc és fél ezer lelkes tóparti város választópolgárait, hogy vasárnap igennel szavazzanak a szülőföldjükön, de a mai ország határain kívül élő honfitársaink magyar állampolgárságára.
Az 1928-ban állított almádi irredenta örökmécses a helybeliek tudomása szerint az egyetlen az országban, amely átvészelte a szovjet megszállás évtizedeit, ma is a Balaton-parti sétány dísze és fájdalmas felkiáltójele. A szovjet megszállás és csatlósaik uralma idején nem sok lehetőség adódott a nemzeti érzelmek kifejezésére, az örökmécsest az 1848–49-es hősök emlékművének átkeresztelve mentették meg, s így a március 15-i megemlékezés titokban a kisebbségi sorba kényszerített magyarság helytállása előtti tisztelgés is lehetett.
Az 1945. utáni években a magyarság egységével azonosulás minden látható – és az örökmécseshez hasonló módon el nem varázsolható – jelét el kellett tüntetni. Ezt érezhette az a polgár is, akinek a kertjében a Balaton-felvidék híres építőanyagából, almádi vörös kőből faragott Nagy-Magyarország-térkép díszlett, s hogy legalább emiatt ne érje bántódás, beásta a földbe. Majdnem hatvan évig pihent a Remete-patak egykori partja melletti portán a vörös kő Magyarország, mígnem a közelmúltban egy lelkes lokálpatriótának, Majbó Gábor Podmaniczky- és Balaton-díjas örökös tiszteletbeli alpolgármesternek eszébe nem jutott, mit látott gyermekkorában abban a kertben. Engedélyt kért a mostani tulajdonostól, és pontosan azon a helyen, ahol egykor látható volt, alig egy ásónyom mélyen megtalálta. Az utóbbi hetekben új helyen állították föl a Duna, Tisza, Dráva, Száva, Maros szabdalta kő Magyarország-térképet, Balatonalmádi főterén, a város zászlaja tövében, hogy minden arra járót emlékeztessen.
Az Almádiban élő jeles festőművésznek, Veszeli Lajosnak karácsonyra új, Trianonnal kapcsolatos munkái jelennek meg: tavaly látott napvilágot Szidiropulosz Archimédesz Trianon utóélete című irodalmi összeállítása, amelyet az almádi művész illusztrált, s decemberben a görög–magyar szerzőpár újabb trianoni munkája, egy interjúkötet kerül a könyvesboltokba. Hogy teljessé tegyük Almádi Trianon-vonatkozásait, a volt Zsófia Gyermekszanatórium udvarán a két háború közt emléktáblát kapott Lord Rothermere, a magyarság ügye mellett kiálló angol sajtómágnás. E sorozatot folytatva – méltón a város hagyományaihoz – a település képviselő-testülete legutóbbi ülésén felhívást fogadott el, amely a kettős állampolgárság melletti kiállásra szólítja föl a választókat. Nyilván azért is, hogy szégyenkezés nélkül állhassanak a felvidéki testvértelepülésen, Nyitragerencséren élők elé.