Egy biztonságos családi portfólióban klasszikusan három befektetési forma szerepel: aki megfontoltan gazdálkodik a pénzével, az a megtakarításait ingatlanba, értékpapírba és műtárgyba fekteti. A pénz eme felosztásával ugyanis az egyes szegmensekben történő kedvezőtlen piaci változások kivédhetők, hiszen például tőzsdekrach esetén nem úszik el a befektető teljes vagyona. A műtárgypiac természetesen nem egyenlő a festmények piacával, de ez a tárgytípus generálja a legmagasabb árakat, így célszerű innen venni a példát. A XIX–XX. századi magyar alkotók jegyzett képei közül nem számítanak kivételnek azok a kompozíciók, amelyek 15 millió forint körüli értéken forognak. Ebből az összegből négyzetméterenkénti 300 ezer forintos árral kalkulálva egy 50 négyzetméteres lakás is megvehető.
A műtárgypiacon a hozzáértés a legnagyobb érték, s itt nem kell feltétlenül csillagászati összegekre gondolni. Előfordult, hogy a nyolcvanas évek vége felé egy honfitársunk a hannoveri pénzbörzén az egyik árusnál megpillantott egy olyan alumínium kétpengőst, amelyen a 2-es számnak hullámos a talpa. Egy ilyen darab ritkának számít, a tömegével kibocsátott típuson ugyanis a számnak egyenes a talpa. A német kereskedő erről mit sem tudott, nemigen konyított a magyar numizmatikához. Egy hozzáértő ezt könnyen észrevehette, hiszen az említett darab egy dobozban volt, értéktelen érmékkel összeömlesztve. Honfitársunk megkérdezte, mennyibe kerül. Három márka – mondta a kereskedő, s azonnal két márkára korrigálta az összeget, gyakorlatilag az érdeklődő helyett lealkudva az árat. A német Schön katalógusban 500 márkán szerepelt ez a típus, igaz, ennyiért nemigen lehetett eladni. A magyar úr megvásárolta a darabot, s három asztallal odébb 100 márkáért nyomban el is adta egy hozzáértőbb kereskedőnek.
Mit tegyen az ember, ha műtárgyba akar fektetni, de nem ért hozzá? Az Egyesült Államokban az utóbbi időkben meggazdagodott fiatal informatikusok közül sokan vásárolnak festményeket, régiségeket, s ehhez szakértők segítségét veszik igénybe. Ez garancia arra, hogy a befektetett pénzük ne csak megtartsa értékét, hanem gyarapodjon is. Ma már hazánkban is léteznek például pénzintézetek – nevezetesen az OTP, az MKB és a Raiffeisen –, amelyek privat banking szolgáltatással segítik ügyfeleiket a műtárgyvásárlásban, elismert műkereskedésekkel együttműködve. Az OTP Bank Rt. a BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Rt.-vel és a Mű-Terem Galériával kötött megállapodást.

„Román földre” ment „vendégségbe” Magyar Péter, akit végül a Szózat is a falhoz állított