Nincs még egy olyan nép, amelynek első hat legnépesebb városában a „többség” a kisebbség, mint a letteknél, ahol még a fővárosban, Rigában is csak 35 százalék az arányuk. A többi betelepített orosz. „Az Európai Unió küldöttei pedig arcátlanul, havonta gyakorolnak nyomást a lett kormányra, hogy a szovjet időkben betelepítetteknek adjunk állampolgárságot!” – tette hozzá az író –, aki az uniós eljárást egyszerűen galádnak minősítette. Az emberellenes szovjet bűnök nemzetközi elítéléséért a brüsszeli uniós parlamentbe látogató 39 fős lett küldöttség másik tagja Dzintra Geka producer és filmrendezőnő, aki számos filmet forgatott a lettek, köztük gyerekek meggyilkolásáról, illetve deportálásáról. Csak 1949-ben hétezer gyereket deportáltak Szibériába, akik ma – mondta lapunknak – nem tudnak lettül, és nem is tudnak visszatérni hazájukba. „Bezzeg az ő repatriálásuk miatt nem gyakorol nyomást az unió az oroszokra, akik ma Csecsenföldön követnek el ugyanolyan emberellenes bűnöket, mint követtek el ellenünk” – tette hozzá Visvaldis Lacis.
Elfogadott módosítások
Tegnap délután az Európai Parlament (EP) külügyi bizottságában szavaztak Bulgária, Románia és Törökország csatlakozási teljesítményéről készült jelentésekről. A bizottság a Romániáról készült jelentést elfogadta. A jelentéstevő francia, szocialista Pierre Moscovici komoly hajlandóságot mutatott a kompromisszumra – mondta lapunknak Gál Kinga néppárti képviselő, a Románia–EP parlamenti vegyes bizottság alelnöke; számos módosítás került be a jelentésbe, és a bizottság sok módosító indítványt elfogadott. „Olyan szempontból érzem sikeresnek a szavazást, hogy a szöveget keményítő módosításaim majdnem mindegyike bekerült az elfogadott jelentésbe” – jelentette ki Gál. A néppárti képviselő által javasolt indítványok felhívták a figyelmet olyan problémákra is, mint hogy a román hatóságok az alternatív kisebbségi szervezeteket megfosztották azon lehetőségüktől, hogy induljanak a választásokon. A jelentésbe bekerült az egyházi javak visszajuttatása is.
