Magyarország hétfőn először foglalt állást Törökország uniós felvétele kapcsán. Somogyi Ferenc Ankarában úgy fogalmazott: Budapest azt támogatja, hogy a mozlim ország valódi lehetőséget kapjon, és bizonyíthassa képességét az EU-hoz való alkalmazkodásra. Az MTI egy olyan értesülésről is hírt adott, miszerint a külügyminiszter Törökország teljes jogú tagsága mellett áll ki, Somogyi Ferenc azonban később cáfolta ezt. Szavai mindazonáltal elmozdulást jelentenek ahhoz a korábbi állásponthoz képest, amely a többi tagországtól tette függővé a véleményalkotást.
Európa jelenleg igen vegyes képet mutat a török csatlakozási szándék megítélését illetően, hiszen míg a kormányok többsége – mint Németországban és Franciaországban – támogatja az EU keleti bővítését, addig az ellenzék és a lakosság többnyire ellenzi azt. Igaz, akadnak országok (például Ausztria és Luxemburg), ahol a politikai paletta egyik térfelén sem pártolják a török terveket. Sokkal többen vannak azonban azok, akik a politikai döntésektől függetlenül komolyan tartanak a hatalmas keleti ország integrációjától, mondván, Törökország felvételével más keleti országokat sem lehet kizárni a közösségből. A kulturális és gazdasági különbségek mellett gyakran emlékeztetnek arra is, hogy 2050 után Törökországban többen élnek majd, mint Németországban és Franciaországban összesen.
origo.hu
5 magyar harcos a balliberális gyűlölethadjárattal szemben – évek óta büszkén állják a sarat
