Az idén a GDP 8,5-9 százalékát kitevő folyó fizetésimérleg-hiány milyen veszélyeket jelent a magyar gazdaságra nézve?
– Az utóbbi két év tendenciái lényegesen eltérnek az 1993 óta tartó gazdasági folyamatoktól, mivel a fizetési mérleg egyensúlya jelentős mértékben tovább romlott. Míg az 1993–2001 közötti időszakban évente átlagosan hárommilliárd dollárt tett ki a fizetésimérleg-hiány, addig ez a mérték az elmúlt két évben gyakorlatilag megduplázódott. A deficitet meghatározó fő tényezőkké a korábban bejött közvetlen tőkebefektetéseken realizált jövedelmek váltak, ugyanakkor jelentősen tovább növekedett a külkereskedelmi mérleg hiánya is. Ezen túlmenően az áruforgalmon kívüli tételek korábbi jelentős aktívuma is csökkent, ugyanis az üzleti és egyéb szolgáltatások gyorsan növekvő negatív egyenlege rontja a turizmus bevételi többletét. Lényeges fordulatot jelent továbbá, hogy míg a fizetési mérleg egyenlege éves szinten jelentősen romlott, addig a közvetlen tőkebefektetések színvonala a korábbi felére esett vissza.
– Milyen következményekkel kell számolnunk?
– A külkereskedelmi mérlegromlás és a tőkebefektetések csökkenése miatt jelentősen megnőtt hazánk adósság típusú finanszírozási igénye, ami egyben azt jelenti, hogy a hiányt közvetlenül a pénzpiacokról beszerzett különféle hitelekkel kell finanszíroznunk. Így két év alatt az ország nettó adóssága tízmilliárd dollárral nőtt, s mára megközelíti a 22 milliárd dollárt.
– Nem jelent ellentmondást, hogy a kormányzati jelentések folyamatosan javuló makrogazdasági mutatókról számolnak be?
– Bizonyos szempontok alapján egyet kell érteni a hivatalban lévő politikai és gazdasági vezetőknek az ország gazdasági helyzetét kedvező színben feltüntető, félrevezető és a valóságot elleplező megnyilatkozásaival. Ha ugyanis feltárnák a tényleges helyzetet, akkor az eddig már befektetett 23 milliárd eurónyi spekulációs tőke megmozdulna, s latin-amerikai típusú gazdasági válságot idézne elő.
origo.hu
Rendkívüli egyeztetést tart a miniszterelnök
