Nagyban függ a jövőnk attól, hogyan alakul az emberiség kulturális és technikai fejlődése, amelynek motorjaivá a kutatás és fejlesztés, tehát az egyetemek által ellátott feladatkör vált – mutatott rá az egyetemek Magna Chartájában is szereplő gondolatra előadásában Schlett István politológusprofesszor, aki azt is elmondta: ahhoz, hogy a felsőoktatás jövőjéről gondolkodjunk, először el kell döntenünk, mit is értünk „egyetem” kifejezés alatt, s mi indokolja egyáltalán az egyetemek létezését a társadalomban. Schlett István szerint az egyetemek – amellett, hogy élethivatásukra tanítják meg a hallgatóikat – azért is fontosak, mert a jövő nemzedékeket a természeti környezet és az élet humanista tiszteletére tanítják, s ezt olyan autonóm intézményekként kellene tenniük, amelyek gazdaságilag, politikailag egyaránt függetlenek. A felsőoktatási intézményeket eszerint az oktatási és a kutatási tevékenység összhangja, valamint a kutatási, oktatási és képzési szabadság kellene hogy jellemezze.
Ezzel szemben – állapította meg a politológus a Lányi András író, a Védegylet szóvivője által moderált eszmecserén – Magyar Bálint oktatási miniszter felsőoktatási törvénytervezetéről nem folyik érdemi vita, pontosabban a miniszter nem veszi figyelembe a kritikai észrevételeket, és a törvénytervezet november 8-i változata nem tartalmaz lényegi változásokat a korábbihoz képest. Schlett István szerint a tervezet a felsőoktatási intézményeket akár a részvénytársaságokat kezeli, mi több, a rektoroknak szánja a cégvezető szerepkörét; a gazdasági szféra működési elveit kívánja ráerőszakolni egy olyan területre, amelynek ahhoz semmi köze. A politológusprofesszor szerint az egyetemek reformja elsőrangú politikai kérdés, hiszen szintén azzal függ össze, milyenné szeretnénk alakítani a jövő társadalmát. Schlett István tehát úgy véli, az autonómia az előfeltétele annak, hogy az egyetemek be tudják tölteni kulturális és társadalmi szerepüket, amelyeket többek között a bolognai charta is egyértelműen megfogalmaz, és a felsőoktatás szerkezetátalakítása nem rendelhető alá a piac igényeinek.
Keszei Ernő vegyészprofesszor, tanszékvezető egyetemi tanár szintén nem tartja elfogadhatónak a november 8-án a kormány elé terjesztett koncepciót. A kémikusprofesszor szerint nem alkalmas az egyetemek érdekvédelmi képviseletére az a tervezett igazgatói tanács, amelyben nem az aktív egyetemi oktatók szerepe a meghatározó. Keszei professzor arra is rámutatott: egy korábbi javaslatban az állt, hogy az egyetemeknek bevételeik negyven százalékát kellene a magánszférából biztosítaniuk, s ez az arány az Eötvös Loránd Tudományegyetem esetében jelenleg mindössze tizenöt százalék. Mint a professzor – aki az Egyesület a Felsőoktatásért és a Kutatásért tagjaként is tevékenyen kivette részét a felsőoktatási törvénnyel szembeni tiltakozásból – előadásában elmondta, a rendelkezéstervezet nincs mindenütt összhangban a bolognai folyamattal sem, és azzal a veszéllyel járhat, hogy csökken a kétciklusú képzés mester fokozatának minősége. A vegyészprofesszor szerint – független, autonóm intézményekként – maguknak az egyetemeknek kellene akkreditálniuk a tevékenységüket felügyelő ellenőrző szervezetek tagjait. Keszei szerint a létszámleépítés elkerülhetetlenül alacsonyabb színvonalhoz, így az oktatás és a kutatás leépüléséhez vezethet, amely beláthatatlan következményekkel járhat.
A tanácskozás résztvevői elsősorban abban az esetben tartanák elfogadhatónak a felsőoktatás reformját, ha a törvénytervezet megtartaná a lineáris képzés törvényes kereteit, és fokozatosan vezetné be az új képzési formát, mindemellett megteremtené a felsőoktatás „normális finanszírozását” is. Ez utóbbi az elképzelések szerint abból állna, hogy a fenntartó – tehát az állam – biztosítaná a működés alapvető költségeit az akkreditált szakokra; ehhez járulna hozzá egy minőségtől függő hallgatói normatíva, valamint a kutatás szintén minőségfüggő támogatása.
Az Egyesület a Felsőoktatásért és a Kutatásért álláspontja szerint az egyetemeken folyó oktató-kutató munka minőségének ellenőrzését egy független testület végezné, akár nemzetközi szakértők bevonásával. Az általa adott minősítés felülbírálhatatlan lenne, és meghatározná az intézmények finanszírozásának mértékét is. Amennyiben valamely intézmény képzési színvonala a minimális szintet sem érné el, az ellenőrző testület akár a képzés megszüntetését is javasolhatná. Az egyesület nyitottá tenné az egyetemek gazdálkodását, és évenként számoltatná el részletesen az intézményeket a támogatások felhasználásáról. Az egyetemek mellé felügyelőbizottságokat delegálnának, amelyeknek az intézmény negyedévenként számolna be gazdálkodásáról, ehhez járulna hozzá a független auditor általi, évenkénti ellenőrzés. A felügyelőbizottság tagjainak kilétéről a miniszter, valamint az intézmény dolgozói döntenének.
ALÁÍRÁSGYŰJTÉS A TÖRVÉNYTERVEZET ELLEN. „A mostani reformtervek a korábbiakhoz hasonlóan átgondolatlanok, megalapozatlanok, az átalakításnak nem szentelnek időt. Nem történt meg a korábbi reformok hatásának vizsgálata, a várható következmények tárgyilagos felmérése” – fogalmaz ez év júniusában kelt alapító nyilatkozatában az Egyesület a Felsőoktatásért és a Kutatásért (EFOK). A szervezet – amelynek elnöke Horváth Zalán egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja – éppen azért jött létre, hogy az egyetemi-főiskolai oktatók érdekeit képviselje a Magyar Bálint vezette tárca által előterjesztett törvénytervezettel szemben. Az EFOK aláírásgyűjtő akciót is indított a tervezett felsőoktatási törvénnyel szemben, amelyet eddig közel ezer egyéni aláíró támogatott, valamint olyan szervezetek, mint a kétszáznegyven tagot számláló Professzorok Batthyány Köre, a Védegylet és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának hallgatói önkormányzata. Az aláírók között szerepelnek a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjai, köztük olyan nemzetközi hírű tudósok, mint Bor Zsolt, Lovász László vagy Mezei Ferenc.
TÜNTETNEK A HALLGATÓK. Az Oktatási Minisztérium elé szerveznek csütörtökön tüntetést egyetemi hallgatók, tiltakozásképpen a tervezett felsőoktatási törvény ellen. A Magyar Képzőművészeti Egyetem kezdeményezte demonstrációra több ezer hallgatót várnak a szervezők. A tüntetést a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetsége, valamint a Doktoranduszok Országos Szövetsége is támogatja, ellentétben a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK). A rendszerváltozás óta eddig egyetlen alkalommal, 1995. szeptember 25-én volt példa hallgatók tüntetésére – akkor a demonstrálók a Bokros-csomag részeként elfogadott tandíj-kötelezettség ellen tiltakoztak. Ezt követően ez év tavaszán is majdnem volt példa hasonlóra, ám ekkor a kollégiumi díjak tervezett emelése kapcsán sikerült megállapodnia a HÖOK elnökének és az oktatási miniszternek.
