A Fővárosi Ítélőtábla azért állapította meg a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (Kövím) felelősségét, mert a tárca képviselője ellenjegyzéssel látta el azt a szerződést, amelyet a garéi telep birtokosa, a Budapesti Vegyiművek 1998 márciusában írt alá az AGM Beton Rt.-vel. Utóbbi cég arra vállalt kötelezettséget, hogy vasbeton tartályokat készít, s ezekben helyezi el a korábban sérülékeny hordókban tárolt húszezer tonnányi klórtartalmú szennyező anyagot. A tábla jogerős ítélete jelentőséget tulajdonított annak is, hogy a szerződés aláírása és ellenjegyzése után megváltozott a kárelhárítás koncepciója – szerinte ez vezetett a megállapodás felmondásához. Míg ugyanis egy 1997 októberében elfogadott kormányhatározat elegendőnek találta, ha zárt tartályokban, de még évekig a garéi telepen tárolják a szennyező anyagot, a kabinet 1999. márciusi határozata már a veszélyes hulladékok elszállítását és megsemmisítését látta jónak. A bíróság hangsúlyozta ugyan, hogy a koncepciók helyességének megítélése nem tartozik a hatáskörébe, ám hozzátette: a szerződés felmondásáért viselni kell a kártérítési felelősséget. Az AGM Beton Rt., amely végül is nem tudta ellátni feladatát, 1,275 milliárd forint és kamatainak megfizetését kérte a vegyiművektől, s a zöldtárcától. A bíróság egyelőre a jogi alapokról döntött, s a vegyi gyárat és a minisztériumot egyaránt elmarasztalta. A jogi vita lezárása következhet most az LB gazdasági tanácsa előtt.
A Legfelsőbb Bíróságot egyébként a környezetvédelmi minisztérium kereste meg a jogerős ítélet felülvizsgálatát kérve. A tárca úgy véli, a vegyiművek 1998 márciusában önállóan szerződött, és októberben saját felelősségére mondta fel a megállapodást. A KVM kifejtette azt is, hogy az ellenjegyzés nem volt feltétele a szerződés érvényességének, ahogy ezt az ítélet állítja. A felülvizsgálati kérelem arra hivatkozik: a minisztérium képviselője csak azért látta el kézjegyével a megrendelő cég és a vállalkozó társaság megállapodását, mert így juttatta kifejezésre, hogy a kormányzat pénzzel is támogatja a kárelhárítást. Az 1997-es kormányhatározat 900 millió forintot adott a munkálatokhoz a környezetvédelmi alapból. A kabinet emellett kezességet vállalt a szennyező üzem által a kárelhárításra felvett 1,8 milliárd forint hitel visszafizetéséért. Az 1999. évi kormányhatározat 900 millióról 1,2 milliárd forintra felemelte a támogatás összegét, a garantált hitelt pedig 1,8 milliárd helyett 2,5 milliárd forintban határozta meg. Ebből kellett finanszírozni a munkálatokat.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felülvizsgálati kérelme kifejti még, hogy a kárelhárítás koncepciójának módosítása jogszerű volt. A főhatóság a környezetvédelmi törvény kívánalma szerint követelte meg, hogy a hulladékok további tárolása helyett hatékony, végleges megoldást kell választani. Ez az elszállítás és a megsemmisítés volt. A Környezetvédelmi Főfelügyelőség ugyanis 1997 októberében erre kötelezte a Budapesti Vegyiműveket. Ezután következett a szerződéskötés.
A zöldtárca nyilvánvalóan nem kíván fizetni, noha a tábla azt állapította meg, hogy a vegyiművekkel egyetemlegesen felelős. Vagyis: mind a két féltől a kár teljes összege követelhető, a károkozók azután elszámolhatnak egymással. A kár keletkezését és nagyságát egyébként csak az LB felülvizsgálati határozatának kihirdetése után bizonyíthatja az AGM Beton Rt. a további eljárásban.
A Budapesti Vegyiművek a vezérigazgató-helyettes szerint nem lenne képes kifizetni a kért összeget. Eifert Gyula kérdésünkre azt mondta még el, hogy Garéban már csak a szennyezett talajt kell megtisztítani a határértéken felüli szennyeződésektől. Ez szerinte további 1,4-1,5 milliárd forintba kerülhet. A BVM uniós pályázattal próbál pénzt szerezni a programhoz.
Nemzetközi pályázat kellene. Illés Zoltán szerint fontos lépés volt, hogy a szennyező anyagokat tartalmazó hordókat elszállították a garéi telepről, s a hulladékokat megsemmisítették. Sajnálatos azonban, mint mondta, hogy késlekedtek ezzel, s eredetileg még hosszú évekig a helyszínen akarták tárolni az egészségkárosító anyagot. A megsemmisítés módja is vitatható volt. A politikus reméli, hogy a végérvényes ítéletből következtetés vonható majd le, miként viszonyuljon egymáshoz a környezetvédelem elsődlegessége és a kárelhárítás üzleti szempontja. A képviselő szerint ajánlatos lenne, hogy független külföldi szakértők mérjék fel a munkákat, és nemzetközi pályázaton válaszszák ki azt a kivitelezőt, aki megszüntetheti a talaj és a víz szennyezettségét Garéban.
