Nem kizárt, hogy a Malév csak a Budapest Airport (BA) Rt.-vel együtt lesz eléggé vonzó a befektetők számára – adta hírül tegnap a Világgazdaság. Mielőbb új tendert szándékozik kiírni az ÁPV Rt. a Malév eladására, mert a legutóbbin egyetlen cégként induló ASI „nem mindenben” tett eleget a feltételeknek – állítja a vagyonkezelő.
Ezzel szemben – mint lapunk korábban megírta – az ASK úgy nyilatkozott: miután az ÁPV Rt. a Malév pályázatát érvénytelennek, az eljárást eredménytelennek ítélte, az erről szóló értesítés kézhezvételét követően meg fogja vizsgálni a jogorvoslati lehetőségeket, hogy igazolja az érvényességgel kapcsolatos álláspontját. Az ASK közleményében azt hangoztatja, hogy ajánlata a privatizációs pályázat minden fontos tartalmi kérdésére megfelelő választ tudott adni, ezért pályázata minden szempontból érvényesnek tekinthető. A társaság ismét versenybe fog szállni a Malév új privatizációs pályázatán. Az egyik érdeklődő, de végül ajánlatot nem produkáló Euroinvest a Világgazdaság információi szerint – a háta mögött a TriGránit Fejlesztési Rt.-vel – a Malév Rt. megismételt privatizációs tenderén most ajánlattételre készül. A Ferihegyi repülőteret üzemeltető BA Rt. állami tulajdonú társaság ugyancsak privatizáció előtt áll, s noha két teljesen önálló és elkülönült piacon működő cégről van szó, üzletileg előnyös lehet a vásárlónak, ha mindkét céget felügyelheti. A Malévnak jelenleg egyébként 36,2 milliárd forintnyi adóssága van, ebből 33 milliárd forint mögött áll állami garancia. Elkerülhetetlen több száz fő elbocsátása, amihez több milliárd forintra lesz szükség.
Szakértői vélemények szerint a Ferihegyi repülőtér privatizációja a levegőszennyezés és a zajártalom növelését jelenti. Az Európai Bizottság korábban arra figyelmeztetett: különös gondot kell fordítani arra, hogy a repülőtéri költségek valóban összhangban legyenek a nyújtott szolgáltatásokkal.
Emiatt a bizottság javasolja a repülőtéri illetékek megállapításának elveit lefektető keretszabályozás megalkotását. A britek szerint az EU-tagállamok kormányainak közösen el kellene fogadniuk egy nemzetközi egyezményt, amely a légtér használatának mérséklését tűzné ki célul, és meghatározott szabályozás alapján „zsúfoltsági díjat” szabna ki a légitársaságokra.
Folytatódik a magánosítás. Magyarországon a privatizáció folytatódik, amely a gazdaság hatékonyabb működését is eredményezi – hangsúlyozta Szanyi Tibor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára tegnap, a magyar–német üzletember-találkozó megnyitóján. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke emlékeztetett arra, hogy Németország Magyarországnak a legnagyobb külkereskedelmi partnere, ezen belül Észak-Rajna-Vesztfália a harmadik helyen áll. Az MKIK elnöke szólt arról, hogy a kamara folyamatosan figyelemmel kíséri a német kis- és középvállalkozások támogatásának technikáját. Megemlítette, hogy az egyik ilyen szabályozás kiszorítja a magyar építőipari cégeket az ottani piacról. (MTI)