Kutatóintézetek, egyetemek, kormányzati szervek és szakértők egy teljes évi kutató- és elemzőmunkájára támaszkodva vázolta fel a NATO történetében először az észak-atlanti szervezet tizenöt éves jövőjét annak két legfőbb parancsnoka, James L. Jones tábornok és ifj. Edmund P. Giambastiani tengernagy. Dokumentumuk késő nyáron azután fel is került a NATO internetes honlapjára. Majd onnan nyomtalanul eltűnt.
A Magyar Nemzet érdeklődésére, hogy hová tűnt a dokumentum, a NATO brüsszeli adminisztratív központjának sajtósai a szervezet internetes részlegének megkérdezését ajánlották. Az internetes részlegtől a kérdésre két napon át nem érkezett válasz. Telefonos sürgetésre a tudósító azt a választ kapta, hogy mivel a dokumentum nem található a NATO internetes portálján, arról semmilyen felvilágosítást nem tudnak adni. Arra a felvetésre, hogy az korábban ott volt, az a kafkai válasz érkezett, hogy ők csak a jelen állapotról tudnak beszámolni.
*
A NATO központja sajtórészlegének ismételt megkeresése sem járt eredménnyel. A dokumentumról ők sem tudnak semmit, válaszolták. Ajánlották, hogy a tudósító a kérdéssel forduljon a szintén belgiumi Mons-ban lévő katonai parancsnoksághoz, amelynek megadták e-mail címét. A kérdés elküldése után eltelt, az illendő türelmi időt többszörösen meghaladó, háromhetes csendet követően újabb telefon a brüsszeli sajtósokhoz, akik ezúttal megadták a mons-i parancsnokság szóvivőjének, Cathy Abbot ezredes aszszonynak a telefonját. A kérdés elmondása után kiderült, hogy az ezredes éppen tárgyal. Ugyanakkor biztató ígéret is érkezett: egy órán belül magyarázattal szolgálnak. A múlt hét szerdán tett ígéret be nem tartása miatt a tudósító sürgető telefonjaira a folyamatosan értekező Abbot ezredes aszszony munkatársnője azt a választ adta, hogy a kérdést továbbították a Saceurnek (Supreme Allied Commander, Europe – a NATO európai legfelső parancsnoksága), és még aznapra várható a válasz. A válasz csütörtökön sem érkezett meg. Csupán annyi, hogy „úgy tűnik, a dokumentumot túlságosan korai fázisában és a kellő engedélyezés nélkül tették fel a NATO internetes honlapjára”. A válasz legalább elismerte a dokumentum létezését és azt, hogy az korábban valóban fenn volt a NATO hivatalos honlapján. A Saceur részletes válaszát pedig még aznapra megígérték. Az ígéretet azonban Mons nem tudta teljesíteni.
Pénteken Abbot asszony egyik munkatársa ismét csak türelmet kért, amely e lap tudósítójánál elfogyott. Ezzel szemben a várakozás hetei alatt a NATO egyik, a nevét megadni nem kívánó francia diplomatáját sikerült szóra bírni, aki elmondta: nem kizárt, hogy a francia kormánynak az elkészült jövőképpel szemben támasztott kifogásai hozzájárultak az említett dokumentum visszavonásához.
A Jones tábornok és Giambastiani tengernagy kézjegyzével ellátott dokumentum a NATO jövőbeni „alakjával”, szervezeti formájával és jellegével foglalkozik, valamint azzal, hogy miként lehet azt az átalakításra előkészíteni. Megvizsgálja a világban kibontakozó fenyegetéseket és kihívásokat, amelyekből következtetéseket von le a jövőben várható konfliktusok jellegére. Ismerteti azt, hogy a jövő katonai műveleteit miképp folytatják, majd pedig egyfajta iránytűt mutat a haderők, a koncepciók és a hadi képességek átalakítására mind az észak-atlanti szervezeten belül, mind pedig az egyes tagországokban, köztük természetesen Magyarországon is, amely – mint állapította meg rendkívül élesen a NATO főtitkára Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek a NATO-nál tett bemutatkozó látogatásakor – már most sem teljesíti az átalakításhoz ígért pénzösszeg kifizetését. Ezt a tagországok bruttó nemzeti termelésének két százalékában szabták meg.
A dokumentum szerzői világossá teszik, hogy a NATO alapvető feladata megváltozott a terrorizmus globális fenyegetésével, az ellenség úgynevezett aszimmetrikus háborújával, vagyis a viszonylag olcsó terroristamerényletek egyre hatékonyabb módszereivel. Az a tény – szögezi le az eltűnt dokumentum –, hogy az ellenfél egyre inkább hozzáfér a számára korábban elérhetetlen technológiákhoz, számára hatékony és nem hagyományos támadási lehetőséget biztosít úgy, hogy támadásainak a befektetéshez képest aránytalanul roncsolók az eredményei.
A NATO jövőjét ismertető dokumentum leszögezi azt is, hogy a szervezet a korábbinál gyakrabban folyamodik majd katonai erőhöz „a bizonytalan stratégiai környezetben”. A terrorizmus mellett a dokumentum a legnagyobb veszélyt a világon végbemenő demográfiai folyamatokban, a környezeti változásokban, az összeomló vagy feladataikat ellátni képtelen államokban, a radikális ideológiákban és a folytatódó, megoldhatatlan válságokban látja. A NATO közvetlen feladata az átalakítással az lesz, hogy „hatásalapú megközelítést” alkalmazzon, amely a kívánt célok elérése érdekében egyesíti a katonai és nem katonai eszközöket – fejti ki a NATO és világunk katonai jövőjét felvázoló, de eltűnt dokumentum.
origo.hu
Így alakulnak az üzemanyagárak – nem mindegy, hol tankolsz
