Teherán a NAÜ csütörtöki ülése elé időzítette az urándúsítás felfüggesztését, amelyről a reggeli órákban az iráni televízió számolt be, további részletek közlése nélkül. Az ügynökség tanácskozásán azt döntötték volna el, jelentsék-e az iráni urándúsítást az ENSZ Biztonsági Tanácsának az esetleges szankciók elrendelése végett.
Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója a BBC-nek nyilatkozva további átláthatóságot kért Teherántól, mondván: az átláthatóság növekedése növeli a nemzetközi bizalmat Irán iránt. El-Baradei mindazonáltal hozzátette, hogy Iránban eddig nem találtak olyan dúsítású hasadóanyagot, amilyen nukleáris töltethez szükséges.
A perzsa ország tagadja az atomfegyvergyártással kapcsolatos – elsősorban amerikai – vádakat, és azt állítja, hogy áramtermelésre szeretné használni a dúsított uránt. A hónap elején Párizsban előzetes megállapodás született a vitatott iráni atomprogramról, de annak tartalmát nem közölték. Az iráni kormány képviselőivel a francia, a brit és a német kormány illetékesei tárgyaltak Párizsban azzal a céllal, hogy elkerüljék az iráni atomprogram felvételét az ENSZ Biztonsági Tanácsának napirendjére. A Biztonsági Tanács vitáját gazdasági büntetőintézkedések kilátásával, az amerikai kormány szorgalmazta, Oroszország és Kína ellenezte. A múlt hónapban olyan hírek jelentek meg, hogy a megállapodás keretében Irán lemondana az urándúsításról, az Egyesült Államok a perzsa ország elszigeteléséről és Oroszország szállítana nukleáris fűtőanyagot Iránnak.
Október elején Oroszország is felszólította Iránt, hogy tegyen eleget a NAÜ felhívásának és szüntessen be minden olyan tevékenységet, ami atombomba gyártását segítheti elő. Az orosz és az iráni külügyminiszter tárgyalásán az is elhangzott, hogy Teherán kész minden biztosítékot megadni arra, hogy nem használja fel atomfegyver gyártására a rendelkezésére álló nukleáris technológiát. Oroszország és Irán közel áll ahhoz, hogy véglegesítse azt a megállapodást, amelynek keretében a dél-iráni Busherben 2006-ban megkezdheti működését egy orosz segítséggel épülő atomerőmű. Moszkva korábban közölte: nem szállít nukleáris fűtőanyagot Iránnak, ameddig az elhasznált fűtőelemek visszajuttatásáról nem jön létre megállapodás.
Iráni védekezés. Alaptalanok azok az amerikai állítások, amelyek szerint az Irakban uralkodó bizonytalanság forrása Irán – jelentette ki Teheránban Hamid Reza Aszefi, az iráni külügyminisztérium szóvivője. Hozzátette: az ehhez hasonló vélekedés bizonyíték arra, hogy Washington gyenge és nem képes szavatolni a biztonságot a háború dúlta Irakban. Példátlan bűncselekménynek minősítette egyben azt, hogy az iraki Fallúdzsában az amerikaiak megöltek ezer embert. Látható, hogy Washington durva hibát követett el Irakban, amit csak az amerikai hadsereg mihamarabbi kivonásával lehet helyrehozni – hangoztatta végezetül az iráni külügyi szóvivő. (MTI)
