Az elemzők szerint sem indokolt Magyarország leminősítése

Az idén tapasztalt stagnálás után jövőre az export és a beruházások élénkülése újra növekedési pályára állíthatja a magyar gazdaságot – vélik az Erste makrogazdasági elemzői. A szakértők szerint hazánk államadóssága nem értékelhető bóvliként, így mindenképpen indokolatlan lenne egy esetleges leminősítés.

2025. 09. 11. 17:04
Fotó: Shutterstock
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az aggodalmakkal szemben az Erste elemzőinek véleménye szerint nem kell tartani attól, hogy a választás előtti időszakban túlságosan elszalad a költségvetési hiány, hiszen a kormányzat készül az utolsó negyedévben esedékes hitelminősítői döntésekre. Az S&P kezdi majd a sort (október 10.), pont az a hitelminősítő, amely eddig a legrosszabb – egy fokkal a bóvli feletti – értékelést adta. 

államadósság, hitelminősítők
A magyar államadósság semmiképpen sem értékelhető bóvliként, ezért kicsi a leminősítés valószínűsége Fotó:  Hans Lucas/AFP

Nyeste Orsolya, az Erste makroelemezője szerint a magyar szuverén adósság semmiképpen sem értékelhető bóvliként, ezért kicsi a leminősítés valószínűsége. A magyar büdzsé jelentősen jobb állapotban van, mint a bóvlikategóriába sorolt országok. Az államadósság idén a GDP 74,4 százalékra nőhet, jövőre viszont 73,9 százalékra csökkenhet az Erste várakozása szerint. 

Nagy János, az Erste másik elemzője arra számít, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok között megszülető vámmegállapodás, valamint a német gazdaság várt élénkülése kedvezőbb külső környezetet eredményezhet.

A csökkenő bizonytalanság és a magyar exporttermékek iránti keresletet növekedése a várva várt beruházási fordulatot is elhozhatja.  Mindezek eredményeként a GDP 2,3 százalékkal bővülhet 2026-ban – írta cikkében a Világgazdaság. Idén azonban még stagnál – illetve stagnálásközeli növekedést mutat – a magyar gazdaság teljesítménye. Az Erste elemzői az első hónapokban prognosztizált 2 százalékkal szemben most már legfeljebb 0,5 százalékos GDP-növekedést várnak 2025-re. 

Jelenleg a hazai gazdaságot itthon csak a háztartások fogyasztása támogatja, a beruházások és az export visszahúzzák a növekedést.

A nagyobb új beruházások közül idén csupán a BMW-nél indulhat meg a termelés.

Csökkenő pályán az infláció

Az árrésstopnak és a viszonylag erős forintárfolyamnak köszönhetően csökkent az infláció mértéke az év első felében, és rövid távon a kockázatok is kiegyensúlyozottabbá váltak. Ugyanakkor a globális élelmiszer- és a hozzá kapcsolódó nyersanyagárak emelkedése, valamint a belföldi gazdák esetében előbb a fagy, majd az aszály okozta károk a mezőgazdasági termelői árak masszív emelkedését eredményezik.

Mindez, a magas szinten ragadt lakossági inflációs várakozásokkal kiegészülve, hosszabb távon a felfelé mutató kockázatokat erősíti. 

A pénzromlás üteme így az év elején prognosztizált 5,5 százalékkal szemben 4,7 százalék lehet. 

Jövőre az áremelkedés üteme tovább lassulhat, 4,1 százalékra, ugyanakkor bizonytalanságot jelent az árrésstop vélhetően 2026-os kivezetése, így az infláció csak 2027-től térhet vissza a jegybanki célsávba.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.