Tőkekivonás, erősödő bürokrácia, átláthatatlan adózás, ezt okozná a Tisza által tervezett újabb adóemelés

A többkulcsos szja bevezetése mellett a társasági adó és a tőkejövedelmek adójának drasztikus növelésére is készül a Tisza. Szakértők szerint a tervezett adóemelés súlyos problémát jelentene a nemzetgazdaságra nézve, ráadásul az új adótételek megjelenésével az adózás újra átláthatatlanná válna.

A jelenlegi 9 százalékos adókulcsot azért alakították ki 2010 után, hogy segítse a vállalkozókat Fotó: MTI/Purger Tamás

Egyes értesülések szerint a többkulcsos szja bevezetése mellett, kormányra kerülése esetén a társasági adó és a tőkejövedelmek adójához is hozzányúlna a Tisza. Úgy tudni, a társasági adó kulcsát a jelenlegi 9 százalékról 25 százalékra növelnék, a tőkejövedelmek esetében az átlagkereset mértékéig 20 százalék adót, efölött, az átlagkereset kétszereséig viszont már 30 százalékot kellene fizetni. Az ennél is magasabb jövedelmek esetében pedig egy harmadik, rekordmagas, 40 százalékos sáv lépne életbe az adóemelés részeként. 

Az adócsökkentések helyett adóemelések sora következhet a Tisza megválasztása esetén  Fotó: MTI/Purger Tamás

A társasági adó emelése

A tervezett intézkedések oka állítólag az, hogy bár az alacsony társasági adó jelentős számú beruházást vonz hazánkba, a Tisza Párt szakértői szerint a jelenlegi adózás egyfajta adóparadicsommá teszi Magyarországot, miközben a költségvetésbe nem jut elég forrás.

– A mostani 9 százalékos adókulcsot azért alakították ki 2010 után, hogy segítse a vállalkozói hajlandóságot, az innovációt és a tőkefelhalmozást, emellett a 9 százalékos adózás fontos versenyképességi tényező is, amely ide vonzza a nemzetközi tőkét

– mondta a Magyar Nemzetnek Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója, aki a többi európai államban alkalmazott társasági adókról is beszélt.

– Magyarországon az európai átlaghoz képest alacsonyabb a társasági adó mértéke, de azt látjuk, hogy azokkal az országokkal kapcsolatban indult el túlzott deficiteljárás, ahol magas volt ez az adó. Ebből az olvasható ki, hogy a magas társasági adó nem feltétlenül járul hozzá a költségvetés kiegyensúlyozásához. Előfordulhat, hogy egy alacsonyabb adókulccsal végül több adót tud beszedni az állam, mint egy magasabbal – véli a kutatási igazgató. 

Mint mondta, a magyarhoz hasonló, nem sokkal magasabb társasági adót, 10 százalékosat alkalmaznak Bulgáriában, 12,5 százalékosat Írországban és Cipruson, tehát nem példátlan az alacsonyabb társasági adó Európában. Pásztor Szabolcs szerint a kormányzat maga dönti el, hogy milyen területeket adóztat: 

a magyar gazdaságpolitika döntött úgy, hogy a fogyasztást adóztatja, 25-ről 27 százalékra emelte az áfát, ellenben csökkentette a munkát terhelő és a társasági adókat. Téves tehát azt állítani, hogy minden tekintetben adóparadicsom Magyarország.

A tőkejövedelmet is keményen megadóztatnák

A tervezet szerint a tőkejövedelmek után az átlagkereset mértékéig 20 százalékot kellene fizetni, efölött, az átlagkereset kétszereséig már 30 százalék lenne az adó, az ennél is magasabb jövedelmeknél pedig egy harmadik sáv, a rekordmagas, 40 százalékos adózás lépne életbe. 

Az Oeconomus kutatási igazgatója szerint régiónk öröklött problémája, hogy tőkehiányban szenved, hiszen a múlt rendszerben azt nem lehetett felhalmozni. Ha a tőkét nem terhelik túlzott adóval, akkor elkezdődhet a gyarapodása, amely a vállalati befektetést, innovációt hozza. 

Ha a tőkejövedelmeket drasztikusan megadóztatják, ezek a fejlesztések elmaradnak, sőt megindul az itteni cégek tőkemenekítése oda, ahol alacsonyabb adókulcs mellett működhetnek.

Ezek lennének az intézkedések hatásai

A szakértő úgy látja, a most nyilvánosságra került intézkedés tervezetnek jelentős hatásai lennének:

• az említett tőkekiáramlással összefüggésben a a távozó cégek máshol adóznának, amely nem növelné, hanem éppen csökkentené a költségvetési bevételeket,
• elmaradhat a tőkefelhalmozás, amely nemzetgazdasági szempontból nagyon káros, hiszen a vállalatok nem tudnának innoválni, beruházni,
• előállhat olyan helyzet, amikor az adó beszedése költségesebbé válik, mint ami befolyt adóból bejön, hiszen a többkulcsos adók túlzott bürokratikus terhet generálhatnak.

Pásztor Szabolcs szerint  a Tisza által tervezett intézkedések még rövid távon sem hoznának túl sok hasznot, hiszen rendkívül bonyolult egy ilyen új adózási rendszer felállítása, ráadásul mire sikerülne, a tőke megtalálja az új helyét, ahol alacsonyabb kulcsokkal tudna adózni. Tehát ezek a változások hosszú távon igen károsak lennének a magyar gazdaságra, emellett az új adótételek megjelenésével az adózás újra átláthatatlanná válna – valószínűsíti a szakértő.