Fidesz-sikert jósol a brit Economist

Egyre több nemzetközi felmérésből és a hazai statisztikai intézeti kimutatásból olvasható ki, hogy hazánkban romlik az életszínvonal. Az ENSZ által évente megjelentetett Human Development Report (HDI) elnevezésű tanulmány legutóbbi kiadása szerint mára hazánkat az életszínvonal tekintetében már szinte az összes uniós ország megelőzi.

Borúlátóan ír a magyar gazdasági kilátásokról a tekintélyes brit The Economist is. Magyarország erőlködő szocialistái feltehetően túlélik ezt az évet, de 2006-ban valószínűleg esélytelenek lesznek, amikor megütköznek a konzervatív ellenzéki Fidesszel – jósolja gazdasági eszmefuttatásának végén a lap varsói tudósítója, Robert Cottrell. A cikk a térségre vonatkoztatva is meglehetősen kritikus a baloldali kormányokkal szemben.
Az Economist ugyanakkor úgy véli, a legjobb minőségű életet Írországban élheti az ember, mert itt a gazdaság is gyorsan fejlődik és a hagyományos értékek is megmaradnak. A hetilap szerint elsősorban az európai országokban lehet boldogan élni, listájának első tíz helyén csak egy nem európai állam van, és ez Ausztrália. A lista második helyén egyébként Svájc áll, majd Norvégia következik, megelőzve Luxemburgot és Svédországot.
A kritériumok között előkelő helyen szerepel az egészségügyi helyzet, a szabadságjogok, a foglalkoztatás, az éghajlat, de figyelembe vették a politikai stabilitást, a nemek egyenlőségét, a társadalmi élet feltételeit és még a válások arányát is.
*
Az ENSZ humánfejlettségi mutatója, a HDI három alapvető tényezőt, vagyis a születéskor várható átlagos élettartamot, az iskolázottsági szintet és az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) vásárlóerő-paritáson mért értékét öszszesíti egy mérőszámban. A listán előttünk szerepel például a velünk együtt az unióba lépett Csehország, Szlovénia és Lengyelország is. Szlovákia a tavalyi adatok alapján még közvetlenül utánunk, a 39. helyen áll, ám figyelembe véve az idei változásokat, nem kizárt, hogy már ők is előttünk fognak szerepelni egy következő felmérésben. Ez annál is valószínűbb, mivel Szlovákia mára nemcsak a makrogazdasági politika, hanem a szerkezeti reformok terén is az élen jár, miközben az egykori „éltanuló” Magyarország az elkötelezettség és a reformképesség tekintetében hátul kullog.
Mindeközben kitörési pont sem igen mutatkozik, hiszen hazánk gazdasági kilátásai sem túl fényesek; gazdasági fejlődés nélkül pedig igen nehezen elképzelhető az életszínvonal javulása. A World Economic Forum (WEF) által készített összetett mutató (Growth Competitive Index – GCI) szerint a 104 vizsgált ország közül 2004–2005-ben a versenyképességi listán hat hellyel csúsztunk hátrébb az utóbbi évben. A kedvezőtlenebb helyezésért elsősorban a gazdaságpolitika a felelős, hiszen mint a tanulmány készítői rávilágítottak, ezért elsősorban a makrogazdasági mutatók a felelősek. A makrogazdasági index alapján ugyanis hazánk tavaly még a 38. helyen volt, 2004-ben pedig már az 55. helyre csúszott vissza. A negatív teljesítményt elsősorban az államháztartási deficittel, a megtakarítási ráta mértékével, az infláció növekedésével és a reál effektív árfolyamrátával magyarázzák, de kiemelték, hogy negatív irányba mozdult az állami pazarlás mértéke is. Természetesen nemcsak a külföldi tanulmányok mutattak rá e negatív tendenciákra, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal adataiból is kiderült, hogy idén – nyolc év után először – csökkentek a reálkeresetek. Legutóbb 1996-ban, Bokros Lajos pénzügyminisztersége idején sikerült csökkenteni a reálbérek értékét, azóta viszont azok növekedése kisebb-nagyobb mértékben, de töretlen volt.
Az osztrák Arbeiterkammer (AK) augusztusban közzétett számításai szerint az derül ki, hogy a kelet-közép-európai országok közül elsőként Szlovénia fogja a legjobban megközelíteni az osztrák bérszínvonalat. A kamara jelentése szerint őket Csehország és Magyarország követi, amely országok 2020-ra érik el az osztrák bérszint valamivel több mint felét. Ehhez tartozik, hogy míg a hazai bérszínvonal csupán az uniós átlag 30-33 százalékát éri el, a termelékenység meghaladja annak hatvan százalékát.

A nagyobb feltörekvő piacgazdaságok közül 2004-ben Magyarországon lesz a legmagasabb a folyó fizetési mérleg hiánya – írja a Nemzetközi Valutaalap adataira hivatkozva az Economist legújabb száma. A gazdasági hetilap idei évre vonatkozó előrejelzése szerint hazánkban rekordnagyságú, a GDP 8,8 százalékát elérő folyó fizetésimérleg-deficitre lehet számítani, amely még a lista utolsó előtti helyén tartózkodó Csehország 5,5 százalékos hiányát is jelentősen túlszárnyalja.