Haverok, buli, hanta, folytatódik-e a nemzeti vagyon elherdálása címmel interpellált Szijjártó Péter (Fidesz) a pénzügyminiszterhez a Nemzeti Tankönyvkiadó eladásával kapcsolatban. A politikus több kérdést is feltett, többek között azt: igaz-e, hogy a Gyurcsány Ferenc korábbi érdekeltségébe tartozó Perfekt Kft.-t megvásárló Láng Kiadó a kezdő árához képest 690 millió forinttal kevesebb összegért szerezte meg a Nemzeti Tankönyvkiadót? Felhívta a figyelmet, hogy példátlan módon lefelé változott a licitár, s az értékesítés első fordulójában más cégek egymilliárd forinttal is többet kínáltak a tankönyvkiadóért. Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára válaszában úgy reagált: a mostani „demokratikus koalíció” más gyakorlatot folytat, mint az előző kormány, amely a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül osztogatta a támogatásokat az általa protezsáltaknak. Megjegyezte, egyetlen érvényes pályázat érkezett, a vételár magasabb volt, mint a tankönyvkiadó előzetesen felbecsült értéke. Szijjártó a választ nem fogadta el, mondván, az nevetséges, hiszen az értékesítés teljesen indokolatlan volt, mivel eddig a tankönyvkiadó befolyásolni tudta az iskolai tankönyvek árát, és garantálta a megfelelő minőséget. A parlament viszont elfogadta a választ.
Balla György (Fidesz) szerint a kormány a szegényeket sújtja a Gyurcsány Ferenc által beígért húszszázalékos gázáremeléssel. Azonnali kérdésében kitért arra, hogy a jövő évi költségvetésben egyetlen forintot sem szánnak az energiatakarékos lakások létrehozására kiírt pályázatokra. – Tényként állít olyat, amiről nem is lehet információja, hiszen a Magyar Energia Hivatal tesz javaslatot a gázárakra – reagált Draskovics Tibor a képviselői felszólalásra. A pénzügyminiszter hozzátette, a Kolber István vezette fejlesztési tárca nélküli minisztérium fejezetében van elkülönítve pénz ingatlanok felújítására.
Csontos János (MSZP) az iránt érdeklődött, hogy Sutka-levél titkosítása tartalmi és formai szempontból minden követelménynek megfelelt-e, és a Népszava újságírója elleni vádemelés megalapozott-e. Polt Péter elmondta: az irat minősítése szabályszerű volt, az ügy bírói szakban van, az ítéletet ott mondják ki. Viszontválaszában a politikus Simicska Lajos volt APEH-elnök a Magyar Nemzetben megjelent nyilatkozatáról kért véleményt, amelyet ő fenyegetésnek minősített. Polt erre közölte, amennyiben bűncselekményt vélelmez, tegyen feljelentést.
Tállai András (Fidesz) az APEH-nél pénzügyminiszteri utasításra elrendelt vizsgálat törvénytelenségéről beszélt, amely több ezer vállalkozó áfa-visszatérítését érinti. Katona Tamás, a tárca politikai államtitkára úgy vélte, minden jogszerűen történt, a vizsgálatot az EU-s rendszerre való áttérés indokolta. Az időközi választások apropóján Herényi Károly a választási törvény azon passzusát kifogásolta, amely szerint minden egyes jelölt kampányára egymillió forintot költhetnek a pártok. Juhász Gábor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára felhívta a figyelmet arra , hogy 1997-ben nagyarányú támogatással született törvény a kampányfinanszírozásról.
Alkotmánybírósághoz fordulnak a függetlenek? Kelemen András független képviselő, a Nemzeti Fórum Egyesület csoport tagja tegnap kifogásolta, hogy a 18 független országgyűlési képviselő jóval kevesebb joggal rendelkezik a parlamentben, mint a nyolcfős MDF-frakció. Példaként említette, hogy az általános vitákban nekik hat perc jut a hozzászólásokra, míg az MDF-nek 32 perc áll rendelkezésére. Információink szerint a független képviselők várhatóan az Alkotmánybírósághoz és az Európai Unió illetékes fórumához fordulnak amiatt, hogy a magyar Országgyűlésben korlátozzák képviselői jogaikat. (P. G.)
