Ha elvakít a diszkófény

Gyöngyösön egy lemezlovas lila UV-izzó helyett két fehér fényű égőt csavart a foglalatba. Az izzókat, amelyeket az emberi szem védelmében szigorúan a fal felé fordítva, fertőtlenítésre szokás használni orvosi rendelőkben, ugyanolyan csomagolásban kapta, amilyenben a szemet védő, korábban is használt lila izzó szokott lenni. Olyan ez, mintha valaki borotválkozás után arcszesz helyett sósavval ápolná az arcát. Magyar nyelvű használati utasítást azonban a csomagolás nem tartalmazott. Az átmulatott éjszaka után harminc főiskolásnak szemorvoshoz kellett mennie, aki megállapította, hogy a szakszerűtlenül használt izzók mindnyájuk esetében hóvakságot okoztak. Igaz, kezelni csupán hármukat kellett, az eset mégis számos tanulságos kérdést vet fel. Kinek a felelőssége, hogy a szemre erősen ártalmas izzók szolgáltatták a diszkófényt? Kellő módon jelzi-e a kiskereskedelmi forgalomban beszerezhető izzók csomagolása, hogy helytelen használat esetén a szemre ártalmas az árucikk?
Arató András „régi motoros” a diszkós szakmában. Mint mondta, pályafutása első éveiben az volt a szokás, hogy a fény- és hangtechnikát a lemezlovas szállította. Akkoriban az OSZK- (Országos Szórakoztatóipari Központ) vizsgán, amely nélkül lemezlovas Magyarországon nem működhet, a fénytechnikai ismereteikről is számot kellett adniuk a vizsgázóknak. Ma az a gyakorlat, hogy a szórakozóhelyekre a tulajdonos vagy az üzemeltető beszerelteti a fény- és hangtechnikát, amelyeket képzett technikusok kezelnek. A lemezlovas csupán a CD-it viszi. „Hozott anyagból” inkább a nagyszabású, egyedi produkciók esetében dolgoznak. Arató András céges rendezvényeken és diszkókban show-elemként lézert is használ. A lézert az UV-fényhez hasonlóan a gyógyászatban és az iparban is alkalmazzák. A kiskereskedelmi forgalomban kapható diszkólézer csupán néhány milliwattos. Rockkoncertek esetében a szcenikai mérnökök és az üzemeltető felelőssége, hogy a közönség ne szenvedjen szemkárosodást. A lézerfényt egy tükörrendszerbe vezetik, amely a sugarakat széttördeli. A fényshow elemei mindig a fejek fölött mozognak.
A cikkünkben szereplő esetet a gyöngyösi ÁNTSZ-nek – mint dr. Deák Zsuzsa tiszti főorvos fogalmazott – senki sem jelentette. A történtekről így némi késéssel értesültek. A gyöngyösi ÁNTSZ éppen folyó vizsgálata azt állapította meg, hogy a Phillips márkájú, UV-jelzéssel ellátott fehér izzókat – amelyeket egy debreceni raktárból rendeltek – kiskereskedelmi forgalomban szabályosan, számlával vásárolták. Csomagolásuk egyetlen szám- és betűjeltől eltekintve megegyezett azokéval az izzókéval, amilyeneket hasonló célból a lemezlovas vásárolni szokott, ám a dobozban az általa megszokottól eltérő minőségű, erősebb fényt adó izzókat talált. Magyar nyelvű használati utasítás pedig az árucikkhez nem tartozott. Érdeklődésére a debreceni raktárban azt mondták, germicidlámpát vásárolt. (Az ilyen izzókat régebben fertőtlenítésre használták. Előírás: a fal felé kell őket fordítani, hogy fényük az emberi szemmel semmiképp ne találkozzon.) Egyelőre nem tudjuk, hogy az egészségre fokozottan ártalmas izzók esetén használt felkiáltójel és a Warning! felirat szerepelt-e a dobozon, bár ezek, mint a tiszti főorvos elmondta, nem elégségesek ahhoz, hogy a vásárló tisztában legyen azzal, milyen árucikket vesz. Az ÁNTSZ igyekszik megállapítani, kinek a hatáskörébe tartozik az eset. Arra a kérdésre, hogy a szórakozóhelyek engedélyezéséhez szükséges szakvélemény kiállításakor az ÁNTSZ szokta-e vizsgálni a fénytechnikát, a válasz az volt, hogy inkább a hangerőt figyelik.
Kathy Attila, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség osztályvezetője úgy nyilatkozott, a magyar nyelvű használati utasítás hiánya az intézmény hatáskörébe tartozik, s az ilyen esetekben a termékfelelősségi törvény szabályai alkalmazandók.
Hermann János, aki az OSZK-ban a diszkósok oktatója, hangsúlyozza, hogy a fény- és hangtechnika kezelése külön szakma, ilyen irányú képzést a dj-k ma már nem kapnak. A diszkós tehát önállóan, saját szakállára csak akkor cserélheti ki a kiégett izzókat, ha fénytechnikusi képesítéssel is rendelkezik. Tipikus magyar vonásnak tartja, hogy a pénzszűke vagy a rosszul értelmezett takarékosság miatt sok magyar szórakozóhelyen nem alkalmaznak külön fény- és hangtechnikust.
A Phillips Magyarország Kft. képviseletében Blazsevácz Péter kommunikációs vezető kijelentette, hogy amíg a cég a maga szempontjából nem vizsgálja ki az esetet, addig lapunknak – érthető okokból – a közvetlen ügyről nem nyilatkozik. Hiszen mint mondta, a magyar nyelvű használati utasítás hiánya fakadhat abból is, hogy a lemezlovas hamisítványt vagy magánimportból származó cikket, avagy mégsem Phillips-terméket vásárolt, és ebben az esetben, ami történt, nem a Phillips cég felelőssége. Hangsúlyozta azt is, hogy azon termékeket, amelyek helytelen használat esetén az emberi egészségre ártalmasak lehetnek, minden esetben megkülönböztető felirattal és figyelemfelhívó felkiáltójellel látják el, vagyis az uniós normáknak megfelelően jelzik, mit tartalmaz a csomagolás.
– Az UV-fény elsősorban a szem felszínét károsítja – mondja Németh János professzor, a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának megbízott igazgatója. – Csak nagyon kis része jut a szem belsejébe. A szem felszínén, a szaruhártyán okoz hámhiányokat. Ily módon az addig fedett idegvégződések felszínre kerülnek, s pislogás közben minden olyan rész elviselhetetlenül fáj, amit a szemhéj érint. Az ilyen egyszeri sérülések gyorsan, rendszerint reggelre meggyógyulnak. Olykor azonban, például, ha valaki ilyenkor a szemét dörzsöli, komolyabb a sérülés, lassabb a gyógyulás. A kutatók vizsgálják azt is, lehet-e szerepe az UV-fénynek a szürke hályog, illetve bizonyos daganatok kialakulásában. Mint szemorvos, szorgalmazom, hogy az olyan, általános kereskedelmi forgalomban kapható, bárki számára hozzáférhető izzókat, amelyek helytelen használat esetén szemkárosodást okozhatnak, mindenki számára egyértelmű jelekkel, feliratokkal lássák el, illetve jól láthatóan tüntessék fel, ha egy izzóhoz védőszemüveg használata szükséges, s azt is, hogy az milyen típusú legyen – tette hozzá a professzor.
n
Hegedűs György, a Planetárium igazgatója elmondta, hogy a csaknem 25 éve működő intézmény lézerszínházában még sohasem történt a gyöngyösihez hasonló baleset. Mindig betartják a szigorú előírásokat, amelyek arra vonatkoznak, hogy a különböző teljesítményű lézerszerelvényekből származó fények milyen módon használhatók fel, mennyi fény mehet ki szabadon a közönség közé. Hangsúlyozta, hogy az álló, közvetlenül a szembe érkező fénysugár okozhatna egészségkárosodást, ezért alakítják folytonosan mozgóvá a fényeket.