Idehaza lassul a növekedés

Lassuló gazdasági növekedéssel számolnak az idei év második felében a gazdaságkutató intézetek, amelyek előrejelzéseiket többek között a stagnáló hazai reálkeresetekkel, valamint a megtorpanó európai konjunktúrával magyarázzák. A kutatók szerint a magyar gazdaság egyike a leglassúbbaknak az új uniós tagok között.

2004. 11. 30. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Több kérdőjel is akad a magyar gazdaságban a jövő évi folyamatokat vizsgálva: a növekedési ütem 2005-ben mérséklődhet, a külső egyensúly továbbra is romló képet mutat, s az államháztartási egyensúly is csak kismértékben javul – állapítja meg az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet legfrissebb jelentése, amely szerint a magyar gazdaság az idén 3,9 százalékkal bővülhet, ám a kedvezőtlen uniós konjunkturális hatások miatt jövőre csökkenhet a dinamika.
A gazdasági növekedés lelassulását a GKI Gazdaságkutató Rt. a stagnáló hazai reálkeresetekkel, a megtorpanó európai bővüléssel és a magas forintkamatokkal magyarázza. A kutatóintézetnek az Erste Bank együttműködésével készített előrejelzése arra figyelmeztet, hogy a magyar gazdaság az új uniós tagállamok közül egyike a leglassúbbaknak. A jövedelmek alakulásával kapcsolatban a GKI elemzése hangsúlyozza: a versenyszférában a nettó keresetek nyolc, a költségvetés területén öt százalékkal bővülnek, ami – a hétszázalékos infláció figyelembevételével – az üzleti szférában mindössze egy százalékkal növekvő, a költségvetésiben két százalékkal csökkenő, átlagosan pedig stagnáló reálkereseteket jelent.
A Pénzügyminisztérium által az idén már kétszer módosított 5,0-5,3 százalékos államháztartási hiánycél a kutatók többsége szerint nem tartható: míg a GKI az idei évre vonatkozóan ötszázalékos GDP-arányos deficitet jelez előre, addig az Ecostat és a Pénzügykutató Rt. 5,4 százalékos, a Kopint-Datorg Rt. pedig 5,5 százalékos hiányt prognosztizál. A deficitterv túllépését illetően az Ecostat elemzése hangsúlyozza: a költségvetési kiadások visszafogása érdekében történtek ugyan intézkedések, ám a lépések hatékonysága nem felelt meg a várakozásoknak. A kutatók szerint az év eleji tervekhez képest a fogyasztásiadó-bevételeknél, valamint a költségvetési fejezetek kiadásainál figyelhető meg jelentős eltérés.
A gazdaságkutatók a következő hónapokban további monetáris lazításra, így az irányadó kamat csökkenésére számítanak, ám úgy vélik, a lépés áthúzódhat a következő év elejére.



A gazdaságkutató intézetek előrejelzései 2004-re

Ecostat Pénzügykutató Kopint-Datorg GKI
GDP-termelés (%) 103,9 104,0 104,0 104,0
(előző év = 100)
Infláció (%) 6,8 6,8 6,9 6,8
Fizetési mérleg hiánya 6,0* 8,7 8,6 5,5
(a GDP %-ában)
Államháztartás hiánya 5,4 5,4 5,5 5,0
(a GDP %-ában az EU módszertana szerint)
* A 2004 I. negyedévétől érvényes metodika szerint Forrás: MTI



Alapos vizsgálat. Az euróövezeti tagságért jelentkező országok arra számíthatnak, hogy az Európai Unió (EU) alapos vizsgálatnak veti majd alá statisztikáikat, miután kiderült, Görögországot hibás költségvetési adatok alapján vették fel az euróövezetbe – jelentette ki tegnap Sixten Korkman, az EU miniszteri tanácsának gazdasági és pénzügyi főigazgatója egy finn lapnak adott nyilatkozatában. Korkman elismerte, hogy a tagjelölt országokban intézkedéseket hoztak a statisztikai rendszerek megfeleltetésére, ám hozzátette: a bizottság alapos vizsgálatot végez, mielőtt felvesz egy tagállamot.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.