Kezdődik a Baumag elleni per

Ma kezdődik a Baumag Stratégiai és Fejlesztő Szövetkezet (BSFSZ) felszámolója által indított polgári peres eljárás első tárgyalása, amelyben a bírósági eljárás tárgya a BSFSZ és az érdekeltségi körébe tartozó cégek között kötött szerződések felülvizsgálati kérelme, amely 24 milliárd forint értékű Baumag-üzletrészt érint. A BSFSZ kirendelt felszámolójánál, a Mátraholding Rt.-nél a 12 ezerre becsült károsult közül hatezer befektető több mint húszmilliárd forintnyi hitelezői igényt jelentett be. Lapunknak nyilatkozva korábban Wortmann György, a BSFSZ felszámolóbiztosa azon véleményének adott hangot, hogy a hitelezői igények kielégítésére szinte semmilyen fedezet nincs, mivel a befektetőktől a BSFSZ-be befolyt több tíz milliárd forint a Baumag más vállalkozásaiba vándorolt át, jórészt fiktív vagy fedezetelvonó szerződéseken keresztül. Ezért a vagyon biztosítása és megteremtése érdekében a felszámoló három nagy – egyrészt büntetőjogi, másrészt magánjogi – peres eljárást indított. Ezekben megtámadták azokat a fedezetelvonó szerződéseket, amelyeket a szövetkezet a felszámolása előtti egy évben kötött. A felszámolóbiztos számítása szerint több mint húszmilliárd forintnyi követelést lehet támasztani a Baumag cégcsoporttal szemben olyan követelések és ügyletek miatt, amelyeknek nem volt valós gazdasági tartalmuk. Továbbá kártérítésre perelik a Baumag csoport azon tagjait is, amelyeknek szerepük lehetett abban, hogy a szövetkezetet felszámolták. A harmadik perben pedig a Baumag Szövetkezet és az Agenda–H Szövetkezet által 2000 decemberében kötött „szindikátusi szerződések” érvénytelenítését szeretnék elérni. Ekkor – a felszámolóbiztos szerint – a két szövetkezet jogellenesen sok tíz milliárd forintos fiktív tőkeképzést hajtott végre, majd ezt követően közöttük több mint 110 milliárd forintnyi üzletrész cserélt gazdát.
A felsorolt bírósági eljárásokon kívül a Baumag-ügyben valószínű, hogy a felelősség megállapítása érdekében a károsultakat képviselő Patyi István is pert indít, amelybe több állami intézményt vonnak be. Ennek alapja az, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosának megállapítása szerint a szövetkezetek esetében hiányzott a törvényi szabályozás, illetve ezek összhangja.