Költségvetés – takaréklángon

A jövő évi költségvetési törvény tervezetéhez rekordmennyiségű, ezer módosító beadvány érkezett. A tegnapi ülés fő témáját a közpénz helyett magántőkéből épülő autópályák és közintézmények, valamint az önkormányzatok finanszírozása jelentette.

Varga Mihály, az Országgyűlés költségvetési bizottságának fideszes elnöke aláhúzta: az új építési konstrukció jóval drágább a közvetlen állami finanszírozásnál, miközben súlyosan terheli a következő húsz év költségvetéseit, és leszűkíti a mindenkori kormány mozgásterét. A fideszes politikus érvelésére reagáló Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy az ellenzéki képviselőknek ideje lenne eldönteniük, javaslataik fedezetének megteremtéséhez adót szeretnének-e emelni, vagy az államháztartás hiányát kívánják-e tovább növelni újabb hitelfelvételekkel.
Avarkeszi Dezső, az MSZP képviselője a bíróságok és az ügyészségek jövő évi gazdálkodásáról beszélt, amellyel kapcsolatban kifejtette: a 2005-ös költségvetés biztosítja az igazságszolgáltatásban dolgozók hat százalékos fizetésemelését. Az egyházi iskolák támogatásának csökkentése szintén éles indulatokat váltott ki a képviselők között. Magyar Bálint (SZDSZ) oktatási miniszter szerint a költségvetés hiányának csökkentése miatt jövőre az oktatás és a kutatás területein is takarékosságnak kell érvényesülnie. Karsai Péter (MDF) ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy a költségvetési kiadások számadatai alapján jövőre tíz százalékkal csökken az egyházi intézmények finanszírozása.
Mécs Imre (SZDSZ) a honvédelmi fejezet kapcsán közölte, hogy 2005-ben kevesebb jut védelmi kiadásokra. Lasztovicza Jenő (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy míg 2002-ben a Széchenyi-terv keretében 28 milliárd forintot kapott az idegenforgalom, addig jövőre csak kilencmilliárd jut az ágazatnak. Tállai András (Fidesz) az ülésen kifejtette: a jövő évi költségvetés az Állami Számvevőszék véleménye szerint is „törvénytelen, bizonytalan és gátlástalan”. A javaslat azért törvénytelen, mert nem nyújtotta be határidőre a kormány, mert kipontozott részek találhatók benne, s mert nem tartalmazza a mostani elkötelezettségek későbbi hatását. Azért bizonytalan, mert az előirányzatok 52,6 százaléka magas vagy közepes kockázatot hordoz, azaz több száz milliárd forintnyi államháztartási bevétel kétséges. Ha nem lesz bevétel, nem lesz kiadás sem, így a kormány vagy nem tudja céljait megvalósítani, vagy hiteleket vesz fel emiatt, de az állam eladósításának „legyen vége” – szólította fel a kormánypárti képviselőket Tállai.
Szijjártó Péter (Fidesz) a kormány választási ígéreteit kérte számon. Úgy fogalmazott, hogy a jövő évi költségvetés a be nem tartott ígéretek költségvetése.
Gusztos Péter (SZDSZ) a költségvetés oktatási fejezetéről szólva elmondta: a csökkenő gyermeklétszám ellenére a közoktatás állami támogatása jövőre 508 milliárd forintra nő, ami 4,1 százalékos növekedés az idei, és 41 százalékos növekedés a 2002-es összeghez képest. Lázár Mózes (Fidesz) azt hangsúlyozta: miközben a kormány nem segíti a fogyasztók hatékonyabb energiafelhasználását, elviselhetetlen terheket ró rájuk azzal, hogy következetesen emeli az energiaárakat. Szabó Zoltán (MSZP) azt mondta, egyetért az ellenzéki képviselővel abban, hogy többet kellene költeni a hatékony energiafelhasználásra, ám megkérdezte, milyen forrásból. Lázár Mózes a Medgyessy-kormány által bevezetett energiaadót és környezetterhelési díjat nevezte meg lehetséges pluszforrásként.
Czerván György (Fidesz) „tragikusnak” minősítette az agrárgazdálkodók helyzetét. Az aszály és a túltermelés is rontja a versenyképességet – tette hozzá. Gál Zoltán (MSZP) „a biztonság költségvetésének” nevezte a jövő évi büdzsét. Beszélt azokról a szocialista módosító indítványokról, amelyek bérkorrekciót javasolnak a rendvédelmi szerveknél. Hargitai János (Fidesz) az önkormányzatok forrásait kevesellte a büdzsében.