Le a szőke nős viccekkel!

Szőkék vagyunk, nem hülyék feliratú táblákkal a kezükben szőke nők demonstráltak tegnap Budapesten az Esélyegyenlőségi Hivatal előtt, hogy felemeljék szavukat a kirekesztés és az emberi butaság ellen. Mozgalmuk elindításával az esélyegyenlőség mellett kívánják letenni a voksukat. Később egy második kerületi szórakozóhely elé vonultak, amely „bugyuta” reklámkampánnyal próbál vendégkört kialakítani.
Akkor most ildomos lenne elmondani, hogy miről is van szó.
– Miért szorítja a szöszi mindkét kezét a fülére?
– Hogy nehogy elröppenjenek a gondolatai.

– Hogyan esett ki a szőke nő a harmadikról?
– Vasalta a függönyt.

– Miért szór a szöszi kenyérdarabkákat a wc-be?
– Megeteti a toalettkacsát.

Tíz éve még a viccek fő célpontja a rendőr (fakabát) volt. Amikor butaságról vagy értetlenségről szóló történeteket mesélt valaki, biztosan BM-es alkalmazott volt a főszereplő. Jobb körökben Mórickáztak is, de mára helyüket átvették a szőke nők. E viccek jól tükrözik az általános vélekedést, mert bár senki sem veszi igazán komolyan, mégis az össznépi véleményt fogalmazzák meg. Korábban nem tettek különbséget a tréfamondogatók a szőke és a barna nők értelmi képességei között. De honnan eredhet a hajszínbeli megkülönböztetés? Az ok minden valószínűség szerint a modern szexszimbólumok kialakulásánál és annál a vélekedésnél keresendő, mely szerint egy szép nő soha nem okos. Márpedig a jelenkori nőideál képét a múlt század első felében alakították ki, ebben a filmnek volt a legmeghatározóbb szerepe. Ekkor törtek előre a fekete-fehér filmekben is jobban mutató szőkék. Greta Garbo és Marilyn Monroe után már egyértelmű volt a szőkeség győzelme.
Ez pedig átcsapott irigységbe.
Ködös, esős, mondhatni mocskos idő volt tegnap, amikor az Esélyegyenlőségi Hivatal előtt, az Akadémia utca autóforgalmában a szőke nők magasba emelték tábláikat.
A Szőke Nők Mozgalma a Negatív Megkülönböztetés Ellen azért fordul a nyilvánossághoz, hogy tiltakozzon a kirekesztés és az emberi butaság ellen. Mozgalmuk elindításával az esélyegyenlőség mellett kívánják letenni a voksukat.
„Mi, szőke nők mindennap szembesülünk az előítéletekkel. Nap mint nap tapasztalhatjuk, hogy hajszínünk miatt csupán csökkent értelmi képességű, lekezelhető embereknek tartanak bennünket. Nap mint nap hallhatjuk azokat az igazságtalan és megalázó vicceket, melyek erősítik a szőke nőkről élő sztereotípiákat Magyarországon. Ehhez a kirekesztő magatartáshoz a média eddig hűségesen asszisztált” – volt olvasható kiáltványukban.
Aztán a szőke nők a II. kerületi Fekete sas utcára vonultak, ahol egy olyan szórakozóhely ellen tiltakoztak, amely etikátlan reklámkampányával és a szőke nők megalázásával próbálja felhívni magára a közvélemény figyelmét. (Reklámjuk szerint: „Tudja, mit jelent egy szőke nő hajában a barna tincs? A reményt.”)
A szőke nők interneten kialakult mozgalmának egyik vezetője, Tímár Krisztina szerint „a szőke nők buták” előítélet több szociálpszichológiai tanulmány szerint valóban hatással van a szőke hajúakra. Ha valaki negatív előítéletekkel szembesül, roszszabbul teljesít a feladatok megoldásánál, mint az előítéletektől megkímélt társai. Ugyanakkor az előítéletek gyakorlója sem mentesül a negatív hatások alól, kognitív képességei csökkennek.
Tímár Krisztina elmondta: ezt a témát kutatja egy brémai professzor, Jens Förster is. Szerinte a pozitív és negatív előítéletek egyaránt lehetnek rossz befolyással az emberek teljesítményére. A hatéves kutatási projekt során egyértelműen kiderült, hogy azok az emberek, akik ellenük irányuló előítéletekkel konfrontálódnak, időnyomás alatt rosszabbul teljesítenek. A kísérlet során szőke nőknek intelligenciatesztet kellett kitölteniük. Tudták, hogy pontosságukat és gyorsaságukat mérik elsősorban. A teszt kitöltése előtt viccgyűjteményt kellett elolvasniuk. Azok a szőkék, akik szőke nős vicceket is olvastak, jóval kevesebb feladatot oldottak meg, mint azok, akiknek viccgyűjteményéből kihagyták az ilyen vicceket.
A kutatások azonban kiderítették: bár az előítéletekkel szembesülők teljesítménye alacsonyabb, analitikus képességeik jobbak, és pontosabban is dolgoznak. Ilyenkor ugyanis kínosan ügyelnek a feladatok megoldásának helyességére. Míg az előítéletekkel nem szembesülők több hibát ejtenek, viszont gyorsabban és kreatívabban dolgoznak. Kimutatták azt is, hogy az előítéletek nemcsak az emberek iskolai teljesítményét befolyásolják, hanem karrierjüket is. A folyamatosan előítéletekkel találkozók valamennyire predesztinálva vannak a pontos, megbízható, jó és analitikus képességekkel jellemezhető munkavállalói létre, míg az előítéletekkel nem konfrontálódók kreatívabb, lazább, a szabályokat kevésbé betartó munkavállalók lesznek.
Az egyik legegyszerűebb eszköz a előítéletek tudatosítása lehetne: ha egy szőke nő például tisztában lenne azzal, hogy teljesítménye kizárólag azért rosszabb a barna vagy vörös hajú nőkénél, mert folyamatosan előítéletekkel szembesül, talán javulnának az eredményei. Szakértők szerint azonban az előítéletek hatásait nem ilyen könynyű megszüntetni.
A szőke nők demonstráló csoportja az Esélyegyenlőségi Hivatal illetékesétől azt kérte, hogy törekedjenek arra, hogy a szőkék munkahelyi megkülönböztetése csökkenjen, a média pedig ne viccelődjön többet a szőke hajú nőkön. A második kerületi szórakozóhelyről egy férfi sietett eléjük, akitől azt kérték, hogy a szórakozóhely változtassa meg a nevét, kérjenek bocsánatot a kampányukban megsértett embercsoporttól, s ne csak szőke pincéreket alkalmazzanak.
Ígéretet is kaptak, s egy válasz is elhangzott: fekete hajú nőket is alkalmaznak, akiknek viszont szőke parókát kell húzniuk.
A rendőrök amúgy biztosították a bejelentett helyszínt, az Esélyegyenlőségi Hivatal környékét. Szőke nőt, de még nőt sem láttam az egyenruhások között. Nem mosolyogták meg a demonstrálókat. Valamit tudhattak a humor erejéről.
Aztán, ahogy elindultam, eszembe jutottak Juhász Gyula sorai: „Milyen volt szőkesége, nem tudom már, de azt tudom, hogy szőkék a mezők.”