A Legfelsőbb Bíróság (LB) gazdasági felülvizsgálati tanácsa úgy látta, a Fővárosi Ítélőtábla helyesen döntött, amikor a Budapesti Vegyi Műveket és a környezetvédelmi tárcát egyaránt elmarasztalta a garéi ügyben. A legfőbb bírói fórum azonban részletesen elemezte az összefüggéseket. Szerinte a környezetvédelmi tárca jogsértést követett el, amikor olyan szerződés létrejöttét és felmondását támogatta, amely nem szolgálta a kár teljes felszámolását a garéi telepen. A tárca képviselője 1998 márciusában látta el kézjegyével a Budapesti Vegyi Művek és az AGM Beton Rt. szerződését. A megállapodás csupán a vegyi üzem Baranya megyei, garéi telepén tárolt, súlyosan szennyező anyagok lokalizációját és a kár felszámolásának elősegítését szolgálhatta. Az AGM Beton Rt. ugyanis csupán arra vállalt kötelezettséget, hogy mintegy tíz évre vasbeton tartályokba helyezi a klórtartalmú, különösen mérgező vegyipari hulladékokat. A vegyi műveket viszont 1997 októberében a kár teljes felszámolására kötelezte a környezetvédelmi felügyelőség. A minisztérium – mint megállapították – olyan kormányhatározat alapján végezte el a szerződés ellenjegyzését, amely szintén csupán a kár részleges felszámolását hagyta jóvá, s csak ehhez adott pénzügyi segítséget.
A kárelhárítás koncepciója később megváltozott, 1999 márciusában az akkori új kabinet már a szennyező anyagok elszállítását és megsemmisítését írta elő. Ehhez további pénzügyi segítséget adott. Az AGM Beton Rt. szerződését a vegyi üzem ezután felmondta. A gyár garéi telepén most már csak a talaj és a víz megtisztítását kell elvégezni, a szivárgó hordókat ugyanis Németországban és a győri hulladékégetőben megsemmisítették. Becslések szerint a hátralévő munka várhatóan 1,5 milliárd forintba kerül. A vegyi művek uniós támogatásra pályázott az ügyben. Az állam eddig több mint egymilliárd forinttal támogatta a kármentesítést, amely összességében hárommilliárd forintnál nagyobb összeget emésztett fel.
A Legfelsőbb Bíróság ítéletének kihirdetése után Borbás Ágnes ügyvéd, az AGM Beton Rt. képviselője azt mondta, a káruk egyre nő, s nem csak a kamatok miatt. Az elmaradt haszon is nagyobb lesz. Az összeg szerinte most meghaladja az 1,5 milliárd forintot. Az ügyvéd közlése szerint a vállalkozás szeretné, ha peren kívül megegyezésre jutna a zöldtárcával. A kamatokból engednének.
A minisztérium jogi képviselője, Elter Tamás úgy látja, hogy a vállalkozás irreális öszszeget követel. „Ezek szinte holdbéli számok” – tette hozzá. Az ügyvéd utalt arra, hogy a cég jó előre hozzákezdett a betontartályok gyártásához, és akkor is erőltetett ütemben folytatta a munkát, amikor közölték vele, hogy nem lesz szükség a szolgáltatásaira.
A Fővárosi Bíróság áprilisra tűzte ki azt a tárgyalást, amelyen a kár összegét kell bizonyítania a felperesnek.
origo.hu
Bródy János fia takarít, hogy elüsse az időt a kaliforniai börtönben
