Nincs még döntés az autópályákról

Több lehetséges változatát vizsgálják a Pénzügyminisztériumban (PM), hogy milyen lehetőségei vannak az autópályák építési jogai magánkézbe adásának; egyelőre azonban még döntés közeli helyzetben sincsenek az illetékesek. A kormány döntése szerint – mint ismert – az eddigi költségvetési finanszírozás helyett magántőkéből épülnének 2005-ben a gyorsforgalmi utak, egyedül az M0-s fejlesztéséhez biztosítanának állami, illetve európai uniós (EU) forrásokat. Jövőre összességében 210 kilométer hosszú gyorsforgalmi út építésén dolgoznak kivitelező cégek, minderre harminchárommilliárd forintot biztosítana a költségvetés az eredetileg tervezett 237,8 milliárd forint helyett.
Kormányzati szinten mindezt a költségvetési lehetőségek szűkülésével indokolták, a pénzügyi tárcánál viszont úgy foglalnak állást, hogy közgazdasági szempontból egyszerűen nem éri meg Magyarországon autópályát építeni, ugyanis nincs megfelelő forgalom. Az M3-as, M35-ös, M7-es sztrádák új szakaszainak, valamint a dunaújvárosi Duna-híd építésére már szerződést kötött a beruházásokkal megbízott Nemzeti Autópálya (NA) Rt., így ezeket nem lehet megváltoztatni, legfeljebb értékesíteni befektetőknek. Mint azt Salgó István, a Pénzügyminisztérium (PM) helyettes államtitkára közölte, a meglévő szerződésekre külön-külön hirdethetnek koncessziós pályázatot, avagy a beruházó NA Rt.-t értékesítenék, így kerülne költségvetésen kívülre a sztrádafejlesztés. Egyelőre bizonytalan, hogy milyen befektetői csoport(ok) vásárolná(k) meg a több száz milliárd forint értékű szerződésállományt, a koncessziós díjak befizetése mellett. A Népszabadság értesülései szerint a PM-ben dolgoznak annak a javaslatnak a kidolgozásán is, amely szerint magánbefektetők helyett saját vállalkozásnak adná koncesszióba a kormány a már épülő autópályákat. Az NA Rt. alapítana költségvetésen kívüli társaságot, amelyekbe átvinné a koncesszióba adható szerződéseket és a magánkézbe adható sztrádák beruházásának jogát, s bankhitelből finanszírozná a beruházásokat.
A költségvetésen kívüli működésre egyébként az EU számviteli szabályai miatt van szükség. Állami autópálya-építéseknél ugyanis kizárólag költségvetési forrásokat lehet felhasználni, nincs lehetőség külső hitel felvételére.
Az autópálya-építésekkel kapcsolatos kormányzati döntésre egyébként azért is szükség lenne – ha már a költségvetés nem biztosít elegendő forrást 2005-ben –, mert a gyorsforgalmi utak épülnek.

Átadták tegnap a 89-es számú főút Szombathely–Bucsu közötti, új nyomvonalon épült szakaszát. A magyar–osztrák államhatárhoz vezető 12 kilométer hosszú út építése a Széchenyi-plusz program keretében, 2002 áprilisában kezdődött. A nyolcmilliárd forint értékű beruházáshoz 2,5 millió eurós támogatást nyújtott az EU. A főút elkészült szakasza szélesebb, biztonságosabb lett és elkerüli a településeket.