Tegnap a nemzetközi bírálatok ellenére megszavazta a jegybanktörvény módosítását a parlament kormánytöbbsége. Az új törvény lényege, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfőbb döntéshozó szervezetében, a monetáris tanácsban jelentősen megnő Gyurcsány Ferenc befolyása, miután a testületbe – miniszterelnöki vétójog mellett – csupán négy főt jelölhet ki a jegybankelnök, míg öt személy kinevezésére közvetlenül a kormányfő tehet javaslatot. Az Európai Központi Bank véleményére hivatkozó Járai Zsigmond értelmetlennek és szégyenteljesnek nevezte a módosítást. A jegybank elnöke szerint az MNB függetlenségével ellentétes új szabályozás életbe sem fog lépni, mert azt az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezi.
A monetáris tanács tegnap fél százalékkal tíz százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, amelynek hatására erősödött a forint. A döntést a testület az inflációs kilátások alakulásával és a kedvező befektetői környezettel indokolta. A tanács ugyanakkor megállapította, hogy a gazdaság külső egyensúlyi helyzete továbbra is bizonytalan, és a jövő évi költségvetési és adótörvény-javaslatok nem biztosítják Magyarország felzárkózási programjának teljesítését. A Magyar Nemzeti Bank a következő két évre lassuló gazdasági növekedéssel számol: az idei négyszázalékos bővülés után a GDP jövőre 3,7, 2006-ban pedig 3,6 százalékkal nő.
Közben a parlamentben a kormány ismét arról beszélt, hogy túlzottan erősnek tartja a forintot.
Részletek a 11., publicisztika a 7. oldalon

Németh Szilárd: Az ukrán energiafenyegetés a magyaroknak négyszeres gázárat és dupla áramárat jelentene