Tegnap a nemzetközi tiltakozás ellenére elfogadta a jegybanktörvény módosítását a parlament kormánypárti többsége. Az új törvény értelmében a Magyar Nemzeti Bank legfőbb döntéshozó szervezetében, a tizenegy tagúra bővülő monetáris tanácsban jelentősen megnő Gyurcsány Ferenc befolyása, miután a testületbe – miniszterelnöki vétójoggal – mindössze négy személyt jelölhet Járai Zsigmond jegybankelnök, míg öt főt közvetlenül Gyurcsány nevez ki. A kormányfőnek saját jelöltjei megválasztásához ezentúl nem kell kikérnie a jegybankelnök egyetértését.
Járai Zsigmond az Európai Központi Bank állásfoglalására hivatkozva értelmetlennek és szégyenletesnek nevezte a jegybanktörvény módosítását. A jegybank elnöke úgy ítélte meg, hogy az új szabályozás hatályba sem fog lépni, mivel eljut az Alkotmánybíróságig, amely vélhetően hatályon kívül helyezi. Járai hangsúlyozta: a törvény ellentétes Magyarországnak az Európai Unióval kötött szerződésével, így várhatóan az Európai Bíróság sem ért majd egyet az új szabályozással.
A jegybank elnöke aláhúzta: „Abban bízom, hogy a törvény legfeljebb 18 hónapig lesz hatályban, mert bármilyen kormány fog jönni, meg fogja változtatni.”
A parlament tegnapi napirend előtti felszólalásainak középpontjában szintén a jegybanktörvény és az ehhez kapcsolódó árfolyam-politika állt. A kormánypárti képviselők a gyenge forint előnyeit hangsúlyozták, míg a fideszes honatyák arra hívták fel a figyelmet, hogy a gyenge hazai valuta elértékteleníti a fizetéseket, a nyugdíjakat, az ingatlanokat és a vállalatok eszközértékeit. Gyurcsány Ferenc a vitában azzal érvelt, hogy a forint jelenlegi túl erős árfolyama gátolja a magyar exportot és a gazdaság fejlődését. Kuncze Gábor szerint az erős forint bővíti az importot, ami problémát okoz a kis- és középvállalkozásoknak. Göndör István, a jegybanktörvény szocialista előterjesztője azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi magas jegybanki alapkamat nemcsak a vállalatoknak, de a magánembereknek is előnytelen. Varga Mihály, az Országgyűlés költségvetési bizottságának vezetője emlékeztetett: az Orbán-kormány időszakában a forint úgy erősödött tartósan, hogy az infláció, az államadósság és az államháztartási hiány mértéke csökkent, a gazdaság pedig erős maradt.
Brüsszeli kritika előtt. Legkorábban holnap, de az ügy kényessége miatt lehet, hogy csak a jövő héten ad végső értékelést az új Európai Bizottság a magas államháztartási deficit miatt eljárás alá vont tagállamokról, így Magyarországról is. A GDP három százalékát meghaladó hiány miatt az eljárást még júliusban indította meg a bizottság, amely most azt ellenőrzi, hogy a vizsgálat alá vont országok a saját maguk által meghatározott pályán haladnak-e a túlzott mértékű deficit felszámolásával.
A European Voice brüsszeli hetilap szerint Magyarország várhatóan kedvezőtlen értékelést kap az uniós ellenőrzéskor, hiszen már szeptemberben kiderült, hogy nem sikerült tartania a tavaszi felzárkózási programban leírt hiánycsökkentő pályát. Mint ismert, a magyar kormány év elején a korábban megadott 3,8-ról először 4,6 százalékra, majd szeptemberben a GDP 5,3 százalékára módosította az idei évre vonatkozó hiánycélt. Az Európai Bizottság legutóbbi gazdasági jelentése azonban még a magyar kormány másodszorra korrigált deficitadatát sem tartja reálisnak, és év végére 5,5 százalékos hiányt jelez előre.
A Monetáris Tanács új összetétele:
· Az MNB elnöke,
· 2 jegybanki alelnök,
· 4 fő, akiket az MNB elnöke javasol a miniszterelnök egyetértésével (a miniszterelnöknek vétójoga van),
· 5 fő, akiket a miniszterelnök javasol az MNB-elnök véleményének kikérésével (az MNB-elnöknek nincs vétójoga).
