Orosz fegyver

Kárpátalján is mindenekelőtt érzelmi kérdés a kettős állampolgárság, amelynek legfőképpen szimbolikus jelentősége van. Még akkor is, ha a régió magyarsága számára a határ még nagyon sokáig nem összekötő kapcsot, hanem a már életbe léptetett könnyítések ellenére is elszigetelődést jelent.
Korántsem véletlen, hogy a kárpátaljai magyarok körében értetlenséget és általános elutasítást váltott ki az MSZP és az SZDSZ kettős állampolgárságot illető álláspontja. Az emberek megítélése szerint ugyanis olyan ügyről van szó, amelyet semmi szín alatt, semmiféle érveléssel nem szabad lesöpörni az asztalról. Köztes megoldást javasolni sem ildomos azzal az igénnyel szemben, amelyet a történelem igazságtalanságai miatt kisebbségi létbe kényszerült nemzetrészek egységesen fogalmaznak meg az anyaország számára.
„Határozott meggyőződésem, hogy az áttelepülés felgyorsulásával riogatni a magyar választókat eleve nem erkölcsös – vélekedik Kovács Zoltán beregszászi lakos –, hiszen aki át akart települni, az már korábban megtette. A kérdés eldöntése ugyanis nem annyira a szándékon, mint inkább az anyagi lehetőségeken múlik. Én nem ismerek olyan embert sem a családomban, sem a baráti körömben, aki magyar állampolgárságát igazoló okmánnyal a zsebében a hajléktalanok sorsát is szívesen vállalná, csak hogy Magyarországon éljen.”
„A kettős állampolgárság kérdése sem engem, sem családom tagjait nem az esetleges áttelepülés miatt érdekel – szögezte le az ugyancsak beregszászi Bence Ilona. – Én már nyugdíjas vagyok, így számomra szóba sem jöhet az, hogy hátat fordítsak szűkebb szülőföldemnek, ahol behunyt szemmel is végig tudok menni az utcán, hiszen minden fát, bokrot, zugot ismerek, ahol mindig van kivel szóba állni, elbeszélgetni, és mindig van kire támaszkodni, ha éppen arra szorul az ember. De nem dédelgetnek ilyen ábrándokat gyerekeim sem, akik Kárpátalján szereztek felsőfokú végzettséget, és megfelelő munkahellyel rendelkeznek. Mégis az elsők között jelentenénk be igényünket a magyar állampolgárságra, mert az őseink magyarok voltak, és mi is szeretnénk hivatalosan azok lenni, hogy ebben a nagy szétszakítottságban kötődhessünk az anyaországhoz.”
„Számomra a lélekben való összetartozás szimbólumát jelentené a magyar állampolgárság, semmi többet, legalábbis nem azt, hogy áttelepüljek” – nyilatkozta érdeklődésünkre az Ungvár melletti Szürtén élő neves festőművész és grafikus, Tóth Lajos, akinek munkáit az anyaországiak is jól ismerik. Gyakran megfordult Magyarországon az utóbbi egy–másfél évtized során, mivel állandó résztvevője a különböző alkotótáboroknak, kiállításoknak, és bár mindig otthon érzi magát művésztársai körében, mégis igazán itt, idehaza van otthon, s ezen a jövőben sem akar változtatni. A kilátásba helyezett külhoni útlevelet pedig eleve képtelenségnek tartja, hiszen ezáltal éppen az együvé tartozás felemelő érzésétől fosztanák meg az anyaországtól elszakított magyarokat.
Témája lett a kettős állampolgárság az ukrán elnökválasztási kampánynak is. Az ország keleti és déli régióinak orosz nemzetiségű és orosz anyanyelvű lakosságára számító Viktor Janukovics kormányfő ugyanis ígéretet tett arra, hogy megválasztása esetén hivatalos státust biztosít az orosz nyelvnek, és bevezeti a kettős állampolgárság intézményét.
Az ötlet bizonyára a kormányfő választási stábjában dolgozó orosz szakértők fejéből pattant ki, ám tény, hogy ezzel nemcsak az érintettek rokonszenvét fokozta, hanem Vlagyimir Putyinét is. Olyannyira, hogy az orosz államfő október utolsó napjaiban, közvetlenül az elnökválasztás első fordulójának küszöbén tett háromnapos kijevi látogatásáról hazatérve azonnal utasította kormányát és a parlament alsóházának vezetőit, hogy lássanak hozzá az Ukrajna és Oroszország közötti kettős állampolgárságról szóló törvény előkészítéséhez. A kérdés tehát eredetileg csak e két ország viszonylatában merült fel, ám a Viktor Janukovics mellett kampányoló Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség jóvoltából hatásos fegyver lett a kárpátaljai magyarság körében is a jobboldal jelöltjével szemben. Annak ellenére, hogy Viktor Juscsenko sem vetette el az orosz nyelv hivatalos rangra emelését, sem általában a kettős állampolgárság kérdését, úgy véli, hogy előbb más téren kellene rendet teremteni: fel kell számolni azokat az akadályokat, amelyek nyelvi, vallási és humanitárius szempontból nehezítik meg az emberek életét. Meg kell ismerniük minden döntés előnyeit és hátrányait, majd ennek tudatában rájuk bízni a választás lehetőségét.