Pert nyert a Nemzeti Színház tervezője

Minden szakmai és etikai vád alól mentesítették tegnap Siklós Mária építészmérnököt, a Nemzeti Színház tervezőjét. A Legfelsőbb Bíróság (LB) végérvényes határozata szerint a Magyar Építészkamara jogsértően zárta ki tagjai közül a tervezőt.

Tüzetesen megvizsgálta az LB a szóba jöhető jogszabályokat és az etikai szabályzatot is, de egyetlen olyan rendelkezést sem talált, amely alapján a kamara megállapíthatta volna Siklós Mária fegyelmi, etikai felelősségét – hangzott el az ítélet indoklásakor. A bírói tanács elnöke kiemelte: „Mivel a kamara köztestület, határozata pedig közigazgatási döntés, amely megfoszthat valakit hivatásának gyakorlásától, a bíróságnak fokozott gondossággal kell ellenőriznie, nem visszaélésszerű-e a kamarai eljárás.” A Siklós Mária ügyében folytatott vizsgálódás megállapította, hogy a kamarai eljárás az volt. Az LB határozata szerint ugyanis az építészkamara 2000 szeptemberében jogsértően zárta ki a tervezőt.
A köztestület képviselője egyébként még a tegnapi tárgyaláson is amellett érvelt, hogy az építészmérnöknek nincs helye a kamara tagjai között. Az ügyvéd helytelenítette, hogy Siklós Mária képviselője „érzelmi húrokat pengetve” állandóan arra hivatkozik, hogy a tervezőnő elveszítheti a hivatását. Mint mondta, ez minden hasonló hivatásrendben így van súlyos jogsértés esetén. A kamara nem értett egyet azzal sem, hogy Schwajda György, a Nemzeti Színház felépítésével megbízott kormánybiztos lenne a felelős a történtekért. Igaz, mondta a kamara ügyvédje, hogy Schwajda az Orbán-kormány idején úgy döntött, nem a pályázaton győztes mérnökkel köt szerződést a Nemzeti Színház kiviteli terveinek elkészítésére. „Ám ahhoz, hogy ez megtörténhessen, kellett egy alternatív terv, egy másik tervező” – hangzott az érvelés. A tárgyalás után Siklós Mária lapunknak azt mondta: örül, hogy a Legfelsőbb Bíróság jogsértőnek minősítette a kamara döntését, és törölte a fegyelmi büntetést. Lezárult végre a négy éve tartó méltatlan eljárás – tette hozzá. A kamara képviselője nem kívánt nyilatkozni.
A tervezőnő eredetileg Schwajda György megbízása alapján látott munkához. Majd a szakmai köztestület sürgetésére a kormánybiztos nyilvános tervpályázatot írt ki, amelyet Vadász György nyert meg, aki nem kívánta Siklós Mária korábbi terveit figyelembe véve korrigálni a pályaművét. A kormánybiztos ezután kötött szerződést az építésznővel.