Szülőföld Alap: pénzügyi csel

Nem költ többet a kormány a határon túli magyarok támogatására akkor sem, ha a parlament elfogadja a kabinet által kezdeményezett törvényt a Szülőföld Alapról – derül ki a lapunk birtokába került előterjesztésből. Csupán átcsoportosítanák a jelenlegi támogatásokat. Az MSZP beismerte: valótlanul állították, hogy nem Székelyudvarhelyen készült a párt propagandaújságja.

Utasításban kötelezte szerdán Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a külügyminisztert, a pénzügyminisztert, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert, hogy a Szülőföld Alapról szóló törvény elfogadása esetén „vizsgálják meg a határon túli magyarok támogatására szolgáló előirányzatok az alapba történő átcsoportosításának lehetőségét és módját”. Mégpedig a törvény elfogadását követően azonnal – derül ki a Magyar Nemzet birtokába került kormány-előterjesztésből.
Mindez azt jelenti (ami egyébként az előterjesztés második számú függelékéből pontosan ki is derül), hogy ha az Országgyűlés elfogadja a Szülőföld Alapról szóló törvényt, akkor a határon túliak az eddig tervezettnél egyetlen fillérrel sem kapnak több pénzt, csupán más szerkezetben és címszavak alatt folyósítanák a támogatásokat. A kabinet elképzelése szerint a nem egészen 10,4 milliárd forintos támogatásból az a 8,6 milliárdos összeg, amely jelenleg a miniszterelnökség és a különböző tárcák 2005-ös költségvetési tervezetében szerepel, átkerülne a külügyi tárca büdzséjén belül kialakítandó alapba.
*
Mint ismeretes: jelenleg például a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem vagy az Illyés Közalapítvány, a Délvidéki és Kárpátaljai Alapok, valamint a szomszédos országokban élő magyarok nevelési-oktatási, tankönyv- és taneszköz-támogatását finanszírozza külön pénzügyi fejezetekből a magyar költségvetés.
Nem vonnák el ugyanakkor azt az hozzávetőlegesen 1,6 milliárdos összeget, amely az SZDSZ irányítása alatt álló Oktatási Minisztérium büdzséjében szerepel. Változatlanul megmaradna továbbá a Magyar Tudományos Akadémia költségvetésében az a 116 millió forint, amelyből 50 millióval a határon túli magyar tudósok kutatásait, illetve 66 millió forint erejéig az Arany János Közalapítványt támogatnák.
A Szülőföld Alapról egyébként három, lényegében azonos tervezet került korábban a kormány elé, amelyek olyan dolgokban különböznek egymástól, minthogy a kedvezményezett szervezetek vagy személyek köre kiterjedjen-e az Ausztriában élőkre, valamint hogy 11 vagy 15 tagú legyen-e az alap elvi irányító testülete, a tanács. A szervezet döntései legalább kétszintűek lennének, ugyanis a tervezetekben minden esetben szerepelnek az úgynevezett kollégiumok, amelyek döntenének a támogatásokról. Egyelőre nem világos az, hogy hány kollégium lenne, és a tanács esetében is annyi biztos, hogy a tagok felét és az elnököt a kormány jelölné, tehát a kormányzati delegáltak többségben lennének a testületben. A főbb elemeiben az általánosságok szintjén maradó Szülőföld Alapról szóló törvény felhatalmazná a kabinetet, hogy maga dolgozhassa ki a tanács és a kollégiumok működésének részletes szabályait. A kormány a jövő héten nyújtja be a javaslatát az Országgyűlésnek. Szili Katalin házelnök tájékoztatása szerint a kabinet sürgős tárgyalást kér az ügyben.