Örömmel olvastam a Magyar Nemzet hasábjain (2004. november 8., 10. old.) Lovas István Észak Velencéjéről, Bruges-ről közölt színes és érdekes beszámolóját. Számomra azért volt különösen szívmelengető a cikk, mert jómagam egy teljes évet tölthettem ebben a gyönyörű kisvárosban.
A beszámoló végére érve azonban hiányérzetem támadt: nem esik szó benne egy olyan intézményről, mely már több mint fél évszázada meghatározó része Bruges szellemiségének. Sőt, sokaknak Bruges neve hallatán a College of Europe (College d’Europe), az európai tanulmányok posztgraduális intézete jut legelőször az eszébe. Az 1948-as hágai konferencián létrehozott intézményben három szakterületen – közösségi jog, közgazdaságtan, politikatudomány – folynak angol és francia nyelvű képzések. Európa minden országából, így Magyarországról is, sőt a tengerentúlról is érkeznek diákok, s a tanári kar is hasonló nemzetköziséget mutat. Rendszeresen tanítanak magyar professzorok is a College-ban, így az elmúlt tanévben Czuczai Jenő, Inotai András és Palánkai Tibor oktatott itt, a korábbi esztendőkben pedig – többek között – Martonyi János és a legelső évfolyamon, 1951-ben diplomát szerzett Kormoss István tartott előadásokat. Az itt végzett diákok igen sokat tettek és tesznek az európai kontinens egységesüléséért, jelentős részük a közösségi intézményeknél helyezkedik el. Az intézmény rangját mutatja, hogy minden tanévet egy jeles európai személyiség nyit meg: idén Barroso, tavaly Joschka Fischer, tavalyelőtt pedig Valéry Giscard D’Estaing tartott beszédet az ünnepélyes keretek között megrendezett tanévnyitón.
Abban a reményben, hogy a cikk nyomán az eddiginél több magyar választja úti célul ezt a szép várost, hadd szolgáljon ez a rövid kiegészítés a fiatal diplomások számára kedvcsinálóként ahhoz, hogy egy évet töltsenek a bruges-i College of Europe-ban.
Dr. Bassola Bálint jogász, a College of Europe (Bruges) volt diákja
origo.hu
Orbán Viktor: Átlépte a leadott voksok száma az egymilliót az Ukrajna gyorsított unió tagságáról szóló szavazáson!
