Leginkább a kormányfőre szavazó déli és keleti megyékben felerősödött szeparatista törekvések borzolták a kedélyeket a hét végén. A legmesszebb Harkiv megye állami közigazgatásának elnöke, Jevhen Kusnarjov merészkedett, aki miután a megyei tanács elnökének tisztségét is megkaparintotta magának, teljesen elhatárolódott a központi hatalomtól, leállítva többek között a központi költségvetésbe történő átutalásokat is. A kormány megteszi a megfelelő intézkedéseket azokkal szemben, akik az egyre bonyolultabbá váló helyzetben nem utalnak át pénzt a központi költségvetésbe – közölte tegnap a hírre reagálva Mikola Azarov pénzügyminiszter. Hasonló jelenetek játszódtak le Luhanszkban, Dnyipropetrovszkban, Odesszában, Szimferopolban. Donyeckben egy 70 ezres nagygyűlésen elfogadott határozat szerint ha „reális veszéllyé válik az államcsíny”, vagyis ha győz Juscsenko, azonnal referendumot kell tartani a Donbássz önállósulásáról. – Számunkra egyszerűen nem maradt más hátra, mint gondoskodni saját védelmünkről – jelentette ki Valerij Minyin, a bányászszakszervezet elnöke.
Folyamatosan ülésezett a hét végén az a kétoldalú munkabizottság is, amelynek azokat a feltételeket és lehetséges egyetértési pontokat kell megtalálnia, amelyek alapján az államfő és a házelnök jelenlétében a szemben álló felek, Viktor Juscsenko és Viktor Janukovics tárgyalóasztalhoz ülhet és megállapodást köthet. Mindössze ennyi volt az eredménye annak a péntek este befejeződött egyeztető tárgyalássorozatnak, amelyre a lengyel és litván államfő, Aleksander Kwasniewski, illetve Valdas Adamkus, továbbá Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Jan Kubis, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) főtitkára és Borisz Grizlov, az orosz állami duma elnöke jelenlétében került sor Kijevben. A megbeszélésről annyi kiszivárgott, hogy a nap folyamán Kwasniewski és Solana másfél órás tárgyalást folytattak Viktor Juscsenkóval is, viszont Viktor Janukovicsot senki nem kereste. Ami pedig a vegyes bizottság ülését illeti, arról egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy konstruktív munka folyik, jóllehet az ellenzék táborában sincs egyetértés az egyezkedés célszerűségét illetően. „Nincs semmi értelme egyezkedni Janukoviccsal”, jelentette ki szombaton este a Függetlenség téren a több százezres tömeg előtt Juscsenko koalíciós partnere, Julia Timosenko. A politikus asszony szerint két lehetséges út vezethet ki a váltságból. Az egyik, hogy ma a legfelső bíróság hatályon kívül helyezi a CVK határozatát Janukovics választási győzelméről, majd ezt követően a bizottság átszámolja a leadott szavazatokat és kihirdeti Juscsenko győzelmét. A másik pedig, hogy december 12-én megismétlik a második fordulót, amelyen Juscsenko fölényes győzelmet arat.
Nem szűkölködött eseményekben a vasárnap sem. A reggeli órákban a Függetlenség téren tüntetők körében annak a híre váltott ki nyugtalanságot, hogy az elnöki adminisztrációra felvigyázó milíciát újabb rohamegységekkel erősítették meg. A négy autóbusznyi Berkut-legénységet ezúttal Szevasztopolból vezényelték át Kijevbe, poggyászukból ítélve hoszszabb időre.
Viktor Janukovics kormányfő viszont a Luhanszk megyei Szeverodoneckbe repült, ahol is dél és kelet 15 régiójának mintegy három és fél ezer képviselője gyűlt össze, hogy az országban kialakult politikai helyzetet „törvényesen megválasztott elnökükkel” egyetemben megvitassák. A tanácskozásra, amelyen valójában csak a Janukovics által vezetett Régiók Pártjának tagjai vettek részt, meghívást kapott Jurij Luzskov, Moszkva polgármestere is. Hírügynökségi jelentések szerint elhangzott, hogy egy Harkiv központú délkeleti federatív köztársaság létrehozásának kérdése nem kerül le a napirendről. Viktor Juscsenko követelte, hogy indítsanak bűnügyi eljárást a szakadár törekvéseket megvalósítani kívánó megyei vezetők ellen. Leonyid Kucsma szintén törvénytelennek nevezte az elszakadást támogató lépéseket.
Kucsmát megfosztották címétől. Az Ivan Franko nevét viselő lembergi (lvivi) egyetem tudományos tanácsa megfosztotta díszdoktori címétől Leonyid Kucsma távozó elnököt – jelentette szombaton a Korrespondent.net internetes hírportál. Az indoklás szerint „az ukrán nép jogainak és szabadságjogainak semmibe vétele, a 2004. évi elnökválasztás meghamisítása és az akadémiai értékek elárulása” miatt döntött így a testület. (MTI)
Gajdos hűségnyilatkozata. „Bizonyos politikai erők nem voltak felkészülve arra, hogy elfogadják az elnökválasztás legitim eredményeit” – jelentette ki Gajdos István, az ukrán parlament egyetlen magyar képviselője a pártjához közel álló Kárpáti Igaz Szó című napilapban. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a cikkben közölte, az ukrajnai emberek többsége Janukovicsba helyezte bizalmát. Ezzel tovább mélyülnek az ellentétek a kárpátaljai magyar szervezetek között, mivel Gajdosékkal ellentétben a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség úgy véli, a hatalom csalással vette el Juscsenko győzelmét. (MTI)
