Megszavazta tegnap a bukaresti parlament két háza a demokrata–liberális, az RMDSZ részvételével létrejövő Tariceanu-kormányt, amely holnap, de legkésőbb pénteken meg is tartja első ülését. A szavazás után a miniszterek egyenként letették a hivatali esküt. A 448 szenátor és parlamenti képviselő (mindössze húszan hiányoztak) előtt Calin Popescu Tariceanu megbízott miniszterelnök ismertette a kormányprogramot, amely nagy hangsúlyt fektet a romániai kisebbségek, különösen a magyar közösség érdekeinek képviseletére.
A kormányfő úgy vélekedett, a novemberi parlamenti választások nyomán befejeződött az ország átalakulási időszaka, és megkezdődött Románia modernizációja az európai integráció és a „jólét újjáépítése” révén. A Tariceanu-program értelmében a kormány fő prioritásának tekinti egy kisebbségi kerettörvény létrehozását, amely egyben megteremti a kulturális autonómia intézményes és jogi keretét. A kabinet feladatának tekinti az etnikumközi kapcsolatok ápolását, valamint a nemzeti kisebbségek identitásának megőrzését, bővítését. Áttörést hozott a kormányprogram a romániai magyar média életében is, hiszen Bukarest vállalta az egész nap sugárzó, magyar nyelvű televízió és rádió megalapítását, amelyet, mint ismeretes, mindeddig a magyar kormány által finanszírozott, ám egyelőre nem működő erdélyi magyar televízió próbált megvalósítani.
*
A kisebbségi oktatás terén szintén komoly előrelépést jelent, hogy a liberálisok és a demokraták támogatják az önálló állami magyar egyetem alapítását. A kisebbségi kérdés egyébként már a magyar nemzetiségű miniszterjelöltek tegnapi parlamenti meghallgatásakor jelentős hangsúlyt kapott.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) négy tárcavezetőjét területükön belül rendkívül felkészült szakértőnek nevezték a bukaresti szenátus és képviselőház szakbizottságai; Winkler Gyula kereskedelemért felelős tárca nélküli miniszter elképzeléseiről például a szociáldemokrata honatyák is elismerően nyilatkoztak. Alkalmasnak tartották Markó Bélát is az új kormány államminiszteri posztjára, aki ezáltal az oktatási, művelődési és integrációs tárcákat felügyeli majd. Az RMDSZ szövetségi elnökének többek között olyan kérdésekre is felelnie kellett, hogy magyar nemzetiségű létére mit ért a „nemzeti” szó alatt, illetve hogyan képzeli el a magyarok kulturális autonómiáját. A politikus síkra szállt a románok és a magyarok közötti szolidaritásért, emlékeztetve, hogy 1990-ben még senki sem gondolta volna Romániában, hogy magyar szakember ilyen horderejű tisztséget fog betölteni a bukaresti kormányban. Az etnikai autonómiával kapcsolatos kérdésre Markó kifejtette: az RMDSZ elképzelése szerint az egész romániai társadalomban érvényesíteni kell az autonómiák rendszerét. Leszögezte: nem híve az etnikai autonómiának, egy olyan kis nemzetállam kialakításának, amelyből kizárnának bizonyos közösségeket, ám a kulturális önrendelkezést járható útnak nevezte. Különben a 25 fős Tariceanu-csapat egyetlen tagja, Cristina Parvulescu integrációs miniszterjelölt bukott meg a szakbizottsági, amúgy csupán konzultatív jelleggel bíró „vizsgán”. A 29 éves, menedzseri végzettségű hölgy felkészültségét nem tartották megfelelőnek a parlament külügyi bizottságainak tagjai, és nagy többséggel leszavazták a jelölését. A demokraták végül visszahívták Parvulescut, helyette pedig Emil Dinga egyetemi tanárt jelölték miniszternek, aki immár elnyerte a szaktestületek bizalmát.
Első parlamenti meghallgatásán kifejtette véleményét a Verespatakra tervezett aranybánya kapcsán Sulfina Barbu, Románia új környezetvédelmi minisztere. A tárcavezető asszony azt szorgalmazta, hogy független szakértői társaság készítsen hatástanulmányt az erdélyi település helyén létesítendő beruházásról, amelynek sorsáról ennek ismeretében döntsenek a bukaresti parlament illetékes bizottságai. „Annyit azonban megígérek, hogy drasztikusak leszünk azokkal szemben, amelyek nem tartják tiszteletben környezetvédelmi vállalásaikat” – szögezte le Barbu.
Az új román kormány legfontosabb célkitűzései között szerepel egyébként a 16 százalékos egységes adókulcs bevezetése, a sorkatonai szolgálat 2007-ig történő eltörlése, valamint harmincszázalékos nyugdíjemelés 2008-ig.
Vezércikk a 7. oldalon
origo.hu
Magyar Péterék hazudtak a rendezvényük költségeiről
