Az egykori állambiztonsági iratok korlátlan megismeréséhez a Történeti Levéltárról, a személyes adatok védelméről, valamint a közokiratokról, közlevéltárakról szóló törvényt kell módosítani – mondta Burány Sándor (MSZP). Szerinte változtatni kell azon, hogy csak a saját magukról készített jelentéseket ismerhessék meg az emberek. – Azt akarjuk, hogy minden állampolgár bemehessen a hivatalba, megismerhesse bárkivel kapcsolatban, volt-e ügynök, megismerhesse azon személyek listáját, akikkel az ügynök együtt dolgozott vagy akiknek jelentést készített – fogalmazott. Hozzátette: a megszerzett információkat bárki saját felelősségére nyilvánosságra hozhatja majd. Szankcionálást ugyanakkor az MSZP nem tart szükségesnek, mert mint Burány kifejtette: jelenleg is lemondásra szólítják fel azt az országgyűlési képviselőt, aki jelentéseket írt.
Demeter Ervin (Fidesz) úgy véli: napról napra csökken az MSZP bátorsága, hiszen korlátozás nélküli iratmegismerésről beszéltek korábban, ám az MSZP már csak azokat az aktákat akarja nyilvánosságra hozni, amelyeket átadtak a levéltárnak, s melyeket egy háromtagú testület engedélyez. Hangsúlyozta, hogy az iratok nem teljes körűek, ezért szükség van minden jelentésre. Emlékeztetett, a Medgyessy Péterrel kapcsolatos D–209-es akta is 2002-ben lett irattározva, erről is azt hihették korábban, hogy eltűnt. Újra fel kell tenni a kérdést a pártállam utolsó időszaka prominens vezetőinek, hová lettek az akták. Ezeket
is kutathatóvá kell tenni, mint ahogy az érintett közéleti szereplők szankcionálásáról is gondoskodni kell az új jogszabályban – jegyezte meg.
Az SZDSZ üdvözli a szocialisták által bejelentett javaslatot. Kuncze Gábor pártelnök fordulatot lát az MSZP politikájában, hiszen a párt eddig a nyilvánosságra hozatal megakadályozására törekedett. Kérdésesnek nevezte viszont, hogy Gyurcsány Ferenc érvényesíteni tudja-e törekvését az MSZP-frakcióban. Kuncze a két alapvető kérdésnek az iratokat kutatók körének megállapítását, illetve annak megismerését nevezte, hogy kik jelentettek, kiknek és milyen módon. Megismételte pártja régi álláspontját, hogy független történészek kapjanak betekintést az iratokba.
Földi László, az Információs Hivatal (IH) egykori műveleti igazgatója korábban hazaárulásnak nevezte az elképzelést, amely az iratok korlátlan megismeréséhez vezet. Ez szerinte a volt titkosszolgák kiadásával a jelenleg működő aktív ügynököket is lehetetlen helyzetbe hozhatja, és tönkreteheti az operatív kapcsolatokat. Ki áll szóba egy olyan titkosszolgálattal, amely 15-20 év elteltével eldobja magától az ügynökeit? – tette fel a kérdést Földi, aki úgy tartja, a cseh titkosszolgálat is ebbe a lépésbe bukott bele. Az IH volt vezetője szerint csak a III/III-as belső elhárító ügynökök adatainak nyilvánosságra hozatalát szabad engedélyezni korlátozások nélkül.
origo.hu
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő
