Elsősorban gazdasági okokkal magyarázva a döntést, a kormány pártjai a nem beikszelésére szólították fel az állampolgárokat. Az MSZP több millió példányban kiosztott A felelős döntés! című szórólapjában Gyurcsány Ferenc kormányfő úgy vélekedett: „Felelős hazafi nem butít eldöntendő kérdéssé egy olyan nemzeti dilemmát, amire bizony nem lehet egyszerű igennel vagy nemmel válaszolni.” A kiadványból kiderül, hogy nyolcszázezer magyar áttelepülésével kell számolni, és ez évente 160 ezer forintnyi többletadójába kerül minden jelenlegi magyar állampolgárnak (évente összesen több mint ötszázmilliárd forintba).
A kampányban arról is szó esett, hogy húszféle segélyre és támogatásra lesznek jogosultak a kettős állampolgárságot megszerző határon túli magyarok. „Fiktív lakcímbejelentés után” jár nekik többek között a családi pótlék, a gyes, a gyed, az anyasági támogatás, az ápolási segély, a lakásfenntartási és lakbértámogatás, a temetési segély, a rokkantsági támogatás és egyebek. Az igen győzelme esetén kiürül a Kárpát-medence – állították –, a romániai és az ukrajnai nyugdíjasok áttelepülnek, és a magyar nyugdíjfolyósítónak kell fizetni a havi járandóságukat. A szomszéd országok kormányai rossz néven veszik a kettős állampolgárságot, és azt az Európai Unió sem támogatja. Aki igennel szavaz, annak számolnia kell a magyarországi életkilátások hirtelen és drámai mértékű romlásával – fejtették ki –, a magyarságnak a határon túli területeken bekövetkező visszafordíthatatlan hanyatlásával.
A kormány Szülőföld programot javasolt a kettős állampolgárság helyett. Véleményük szerint ezzel támogatják a határon túl élő magyarok boldogulását, de „illeszkednek a legfontosabb nemzetérdekhez, az anyaország gazdasági és társadalmi teherbíró képességének szempontjaihoz” is. A programhoz tartozna az egymilliárd forintos Szülőföld-alap, az anyaországra való szabad utazást biztosító külhoni magyar útlevél, valamint a vállalkozókat segítő húszmilliárdos hitelkeret is. Felmerült a nemzetpolgárság intézménye is, amely a magyar nemzethez való tartozást erősítené az állampolgárság megadása nélkül.
A szocialisták naponta egy kérdést tettek fel a magyar szavazókhoz a kettős állampolgárságról szóló népszavazás ügyében. Tegnap például így hangzott ez: „Akarja-e, hogy a magyar állam fizesse azok nyugdíját is, akik nem itt szerezték meg erre a jogosultságot?” A szocialista miniszterelnök legutóbbi nyilatkozataiban arról is beszélt, hogy az igen győzelme esetén Magyarországon feltámad a nacionalizmus, destabilizáció következhet be, és az ország Jugoszlávia útjára lép. „Kell egy olyan új országot csinálnunk, amelyben nem csak nemzeti, bezárkózó, vérségi alapon szervezünk” – fejtette ki. Gyurcsány Ferenc a Timesnak nyilatkozva arról beszélt, hogy a románok és a szerbek a kettős állampolgárság megadása után azt mondhatják a magyaroknak: „Mit akartok itt? Nem gondoljátok, hogy haza kellene mennetek?”
– A kettős állampolgárság kérdésében egyik válasz sem oldja meg a külhoni magyarság problémáját – jelentette ki Kuncze Gábor, aki szintén a nemmel való szavazásra buzdította az embereket. Az SZDSZ elnöke szerint az uniós tagságunkból fakadó előnyök kihasználása helyett csupán a hazai és külhoni magyarságot osztja meg az MVSZ kezdeményezése.
Az igen hívei elsősorban a nemzeti összetartozásra és az önhibájukon kívül a határokon túlra szorultak iránti szolidaritásra apelláltak. A Fidesz elnöke, Orbán Viktor szerint a kettős állampolgárság kérdése elsősorban az útlevélről szól, szerinte a határon túli magyarokat is megilleti az a szabadság, amelyet a magyar útlevél jelent. – Az igennek nincsen kockázata – fejtette ki a volt miniszterelnök –, mivel az érvényes népszavazást követően a parlamenti képviselők kétharmadának egyhangú döntése lesz szükséges ahhoz, hogy módosítsák az állampolgárságra vonatkozó törvényeket. Orbán Viktor szerint a Fidesz garanciát vállal arra, hogy az igen győzelme esetén csak olyan törvényt szavaz meg az Országgyűlésben, amely a magyarországi magyaroknak egyetlen forintjába sem kerül. Az ellenzék véleménye szerint békés nemzetegyesítésre kerülhet sor vasárnap, amennyiben győz az igen.
Ugyancsak az igen mellett érvel a történelmi egyházak többsége, civil szervezetek sokasága és a határon túli magyarok legitim képviselői is. A népszavazást kezdeményező Magyarok Világszövetsége kiszámította, hogy a kormány számításaival ellentétben minden, az anyaországba költöző magyar család költségvetési bevételt jelent a befizetett adók és illetékek után. A kampány során kiélesedő vitában kiderült, hogy a kettős állampolgárok nem vehetik igénybe az anyaországi szociális juttatások döntő többségét: az egészségügyi szolgáltatások például csak egy bizonyos járulékfizetési idő után járnak a tb-kártyával rendelkező állampolgároknak. Magyarországi lakhelyhez kötött a választójog, a szociális és a családügyi ellátások döntő része; az esetek többségében a rászorultságot is igazolni kell. A felmérések szerint a kettős állampolgárság elnyerése után sem várható a határon túli magyarok tömeges migrációja: aki akart, az már eddig eljött, ugyanakkor Magyarország és Szlovákia EU-csatlakozása után sem volt tapasztalható a felvidéki magyarok elvándorlása, pedig az unión belül szabadon letelepedhetnek a polgárok.
Az igen oldalon szólaltak meg a magyar gazdaság egyes szereplői is. A kereskedelmi és iparkamara számításai szerint a potenciális munkaerő megjelenésével nő az ország tőkevonzó képessége, és a kettős állampolgárságnak köszönhetően csökkenhet a feketegazdaság is. Ezt a vélekedést támasztja alá az elmúlt tizenöt év áttelepülőinek a vizsgálata: leginkább az aktív, munkaképes, iskolázott réteg, és nem a szociálisan rászorultak vándoroltak el szülőföldjükről.
A legélesebb vita a nyugdíjfizetés körül alakult ki. A nagyobbik ellenzéki párt kiderítette, hogy Romániával szakértői szinten megtörtént a megállapodás a pro ráta elv alkalmazására (amelynek értelmében a letelepedéstől függetlenül az az állam fizeti a nyugdíjat, ahol a járulékot a munkás fizette), de a kormány megpróbálta eltitkolni az aláírás előtt álló egyezményt, és arról beszélt, hogy a magyar adófizetőknek milliárdokba kerül a majdani áttelepülők nyugdíja.
A szomszéd országok esetleges fenntartásaira az ellenzék kifejtette: Szerbia korábban felvetette Medgyessy Péter akkori kormányfőnek, hogy nem gördítene akadályt a vajdasági magyarok kettős állampolgársága elé, az ukrajnai elnökválasztás során is mindkét jelölt a kettős állampolgárság lehetőségének engedélyezéséről beszélt. Románia maga is megadta a román állampolgárságot a moldáviai románoknak, az unió pedig tagállamai belső ügyének tekinti a kérdést.
