Kettős állampolgárság: vita riogatással

Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. §-a szerinti „Magyar igazolvánnyal” vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?

Elsősorban gazdasági okokkal magyarázva a döntést, a kormány pártjai a nem beikszelésére szólították fel az állampolgárokat. Az MSZP több millió példányban kiosztott A felelős döntés! című szórólapjában Gyurcsány Ferenc kormányfő úgy vélekedett: „Felelős hazafi nem butít eldöntendő kérdéssé egy olyan nemzeti dilemmát, amire bizony nem lehet egyszerű igennel vagy nemmel válaszolni.” A kiadványból kiderül, hogy nyolcszázezer magyar áttelepülésével kell számolni, és ez évente 160 ezer forintnyi többletadójába kerül minden jelenlegi magyar állampolgárnak (évente összesen több mint ötszázmilliárd forintba).
A kampányban arról is szó esett, hogy húszféle segélyre és támogatásra lesznek jogosultak a kettős állampolgárságot megszerző határon túli magyarok. „Fiktív lakcímbejelentés után” jár nekik többek között a családi pótlék, a gyes, a gyed, az anyasági támogatás, az ápolási segély, a lakásfenntartási és lakbértámogatás, a temetési segély, a rokkantsági támogatás és egyebek. Az igen győzelme esetén kiürül a Kárpát-medence – állították –, a romániai és az ukrajnai nyugdíjasok áttelepülnek, és a magyar nyugdíjfolyósítónak kell fizetni a havi járandóságukat. A szomszéd országok kormányai rossz néven veszik a kettős állampolgárságot, és azt az Európai Unió sem támogatja. Aki igennel szavaz, annak számolnia kell a magyarországi életkilátások hirtelen és drámai mértékű romlásával – fejtették ki –, a magyarságnak a határon túli területeken bekövetkező visszafordíthatatlan hanyatlásával.
A kormány Szülőföld programot javasolt a kettős állampolgárság helyett. Véleményük szerint ezzel támogatják a határon túl élő magyarok boldogulását, de „illeszkednek a legfontosabb nemzetérdekhez, az anyaország gazdasági és társadalmi teherbíró képességének szempontjaihoz” is. A programhoz tartozna az egymilliárd forintos Szülőföld-alap, az anyaországra való szabad utazást biztosító külhoni magyar útlevél, valamint a vállalkozókat segítő húszmilliárdos hitelkeret is. Felmerült a nemzetpolgárság intézménye is, amely a magyar nemzethez való tartozást erősítené az állampolgárság megadása nélkül.
A szocialisták naponta egy kérdést tettek fel a magyar szavazókhoz a kettős állampolgárságról szóló népszavazás ügyében. Tegnap például így hangzott ez: „Akarja-e, hogy a magyar állam fizesse azok nyugdíját is, akik nem itt szerezték meg erre a jogosultságot?” A szocialista miniszterelnök legutóbbi nyilatkozataiban arról is beszélt, hogy az igen győzelme esetén Magyarországon feltámad a nacionalizmus, destabilizáció következhet be, és az ország Jugoszlávia útjára lép. „Kell egy olyan új országot csinálnunk, amelyben nem csak nemzeti, bezárkózó, vérségi alapon szervezünk” – fejtette ki. Gyurcsány Ferenc a Timesnak nyilatkozva arról beszélt, hogy a románok és a szerbek a kettős állampolgárság megadása után azt mondhatják a magyaroknak: „Mit akartok itt? Nem gondoljátok, hogy haza kellene mennetek?”
– A kettős állampolgárság kérdésében egyik válasz sem oldja meg a külhoni magyarság problémáját – jelentette ki Kuncze Gábor, aki szintén a nemmel való szavazásra buzdította az embereket. Az SZDSZ elnöke szerint az uniós tagságunkból fakadó előnyök kihasználása helyett csupán a hazai és külhoni magyarságot osztja meg az MVSZ kezdeményezése.

---