A miniszteri kabinet és más állami intézmények blokádjának megszüntetésére az a megállapodás kötelezi az ellenzéket, amelyet szerdán este Kijevben Leonyid Kucsma elnök, Volodimir Litvin házelnök és az elnökválasztás két főszereplője, Viktor Juscsenko és Viktor Janukovics, valamint a nemzetközi közvetítők, mások mellett Aleksander Kwasniewski lengyel, Valdas Adamkus litván államfő és Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője látott el kézjegyével.
*
A hét pontból álló dokumentum szerint elfogadhatatlan a politikai válság erőszakkal történő megoldása. Szükségesnek tartja a választási törvény módosítását, a politikai reform megvalósítását, és ennek alapján a miniszteri kabinet felállítását. A dokumentumot ismertető Kucsma elnök elmondta azt is, a kerekasztal-megbeszélés résztvevői megállapodtak abban is, hogy a legfelsőbb bíróságnak az elnökválasztással kapcsolatos határozata után újra találkoznak, hogy a továbbiakkal kapcsolatosan egyeztessék elképzeléseiket.
Elemzők szerint a megbeszélésen ezúttal is Aleksander Kwasniewski töltötte be a fő közvetítő szerepét, ami egyáltalán nem véletlen, hiszen Lengyelország tagja az Európai Uniónak, államfője igen jó kapcsolatban van az Egyesült Államok elnökével, és hagyományosan erősek a pozíciói Ukrajnában is. Igaz, hogy hasonló szerepre törekszik Moszkva is, amit egy nappal korábban Szergej Lavrov külügyminiszter meg is erősített nyilatkozatában, de Kijev egyelőre nem tart rá igényt.
„Kijevi nyilatkozat” címmel hozta nyilvánosságra csütörtökön a kialakult válság kezelésére vonatkozó javaslatát kilenc ukrán politológus, akik az elnökválasztás második fordulója eredményének semmissé nyilvánítását és december 19-én való megismétlését javasolják. Ezzel együtt sürgetik az új kormány mielőbbi felállítását, és olyan miniszterelnök kinevezését, akinek személye a jelenlegi helyzetben mindenki számára elfogadható lenne. A politológusok szerint jelentősen hozzájárulna a feszültség enyhítéséhez az is, ha a parlament még a megismételt választási forduló előtt igent mondana az alkotmánymódosító politikai reformra, és felállítanák azt a szakértői bizottságot, amely kidolgozná Ukrajna területi-közigazgatási reformjának koncepcióját. Határozott meggyőződésük ugyanis, hogy a kialakult helyzet stabilitása elképzelhetetlen a régiók jogainak kiszélesítése nélkül. A kialakult helyzetet a politológusok „elmélyült politikai-intézményi válságnak” minősítik, ami ma már az ország széthullásával fenyeget. A dokumentum aláírói felhívással fordulnak az orosz értelmiséghez is, hangsúlyozva, hogy Oroszország az utóbbi hat hónap során destruktív módon igyekezett beleavatkozni Ukrajna belügyeibe, ami Oroszország-ellenes hangulatot váltott ki a társadalomban, mindenekelőtt az ukrán értelmiség körében.
Csütörtökön kora délután került nyilvánosságra az a hír, amely szerint az ukrán államfő rövid megbeszélésre orosz kollégájához, Vlagyimir Putyinhoz Moszkvába repült. Ukrán kollégáját fogadva az orosz elnök kijelentette, ellenzi az elnökválasztás második fordulójának esetleges megismétlését. Putyin kifejtette: a szavazást meg lehetne ismételni harmadszor, negyedszer, huszonötödször, amíg csak az egyik fél szert nem tesz a kívánt eredményre – mondta Putyin.
A Pravda a NATO-tól tart. A Pravda még azt latolgatta tegnapi számában, hogy NATO-csapatok ukrajnai ugrásra készülődhetnek. „Stratégiai elemzők nem tulajdonítanak nagyobb jelentőséget az ukrán államellenes (ellenzéki) vezetők személyes kvalitásainak. Ők már elvégezték a dolgukat: a népet fellázították, s a gazdaságot a csőd, az államot a felbomlás szélére sodorták” – írta a kommunista orientációjú orosz napilap, amelynek forrásai szerint „magyarországi és lengyelországi NATO-csapatok bevetésre készülődnek, s harckészültségbe helyeztek román és szlovák egységeket is”. (MTI)
